A hét híranyagában a legérdekesebb a Gellért Fürdő megnyitásáról szóló történeti jelentőségű archív felvétel, de látunk itt szoboravatást, találkozunk a királyi család egyik tagjával és két akkor népszerű színésszel is.
1918 szeptember közepén a Balkánon megindult az antant nagy offenzívája, 25-én Bulgária békét kért, majd néhány nappal később aláírta a fegyverszüneti megállapodást. A balkáni front összeomlott, az antant csapatai egyre gyorsabban nyomultak a magyar határt is képező Száva felé. A filmhíradó ezekről a napokról azonban sokkal békésebb emlékeket őriz. A hét híranyagában a legérdekesebb a Gellért Fürdő megnyitásáról szóló történeti jelentőségű archív felvétel, de látunk itt szoboravatást, találkozunk a királyi család egyik tagjával és két akkor népszerű színésszel is.
A Gellért Fürdő megnyitása
Az egyik „legszebb és legmonstruózusabb” vállalkozás ezekben az években minden bizonnyal a Gellért Hotel és Gyógyfürdő felépítése, melyet éppen 100 éve, 1918. szeptember 26-án adták át a közönségnek. Az ott fakadó forrás vizét már a török időkben ismerték és használták gyógyításra, majd az iszap miatt Sárosfürdőnek nevezett kezdetleges komplexum a 18. században Buda város tulajdonába került. Budapest fürdővárosi imázsát a 20. század elején már átfogó tervekkel kívánta erősíteni a városvezetés, melynek része volt egy minden igényt kielégítő, szállodával és kórházi részleggel is ellátott fürdő-hotel létrehozása. Az 1911-ben meginduló munka Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján a háború alatt is folyamatosan zajlott, elsősorban hazai vállalkozók bevonásával. A megfeszített tempónak köszönhetően ezen az őszön egy lenyűgözően impozáns, modern fürdővel gazdagodott a főváros. Bár néhányan kritizálták a helyszínválasztást, mondván hogy a nyüzsgő és hangos Gellért-tér helyett a gyógyszállót inkább a hegyoldalban kellett volna felépíteni, az elegánsan ízléses berendezést, a nemes burkolatokat, a csodás panorámát és a mennyei barackot termő gyümölcsöst mégis mindenki elismeréssel emlegette. Ekkor azonban még sok olyan elem hiányzott, mely később az intézmény védjegyévé vált. A hullámmedence 1927-ben, a műfüves golfpálya 1931-ben, a pezsgőfürdő a 1934-ben készült el. Ez utóbbit a minigolf-terem és télikert átalakításával hozták létre, mely mai napig őrzi az eredeti galériás térstruktúrát. A filmen látható kertészkedő asszony tehát tulajdonképpen a mai medence helyén álló, egykori kertben gondozza a növényeket.
Izabella főhercegnő meglátogatja a Budapesti Népkonyha otthont
Izabella királyi hercegnőt nem hiába nevezték a hadikonyhák védőnőjének, budapesti látogatásán is elsősorban a közélelmezési egységekre volt kíváncsi. 1918. szeptember 27-én a Váci úti elemi iskolában berendezett népkonyhát vette szemügyre, amely ma azonos a Károlyi Mihály kéttannyelvű közgazdasági gimnázium csodaszép épületének tornatermével. Az alapító Weiss Manfréd volt, aki a költségek tetemes részét maga fizette. Rajta kívül a főváros, a belügyminisztérium, a zsidó hitközség és a chevra-kadisa támogatta az intézmény létrejöttét. Weiss a vezetést egy idő után átadta vejének, a hazai vetőmagkereskedelem megalapítójának, Mautner Ödönnek. A magánjótékonyság, mely a vagyonos rétegek számára egyenesen erkölcsi kötelesség volt, ebben az időben valóban nagy segítséget jelentett a kerületnek, melynek munkanélküli és elszegényedett családjai étkeztek itt. Naponta 1000 ingyen ebédet osztottak itt ki, a kenyeret tábori kemencékben sütötték, a konyhában pedig 12 üstben főtt az étel. Izabella főhercegnő a népkonyhából egyenesen a Weiss Manfréd gyár csepeli telepére sietett, ahol a munkásnők részére berendezett csecsemőotthont és a munkások étkezőjét tekintette meg. Erre az útra azonban Az Est híradó operatőre már nem kísérte el.
Honvédszobor leleplezése Nyitrán
Finta Sándor (1881-1958) szobrászművész, a három képzőművész Finta-testvér legidősebb tagja, egy pályázatra beadott tervével nyerte a lehetőséget, hogy elkészíthesse a világháborúban hősi halált halt katonák emlékművét Nyitrán. Az alkotást 1918. szeptember 29-én avatták fel a vár alatti városi parkban. A magas talapzaton álló szobor Jézust ábrázolja, aki egy elesett katonát tart a karjaiban. A kompozíció a vármegye világháborús hősei előtt tiszteleg, s mint ilyen az egyik első volt az országban. Ha alaposabban megnézzük a filmhírt, látjuk, hogy a talapzaton csak a világháború kezdő dátuma van bevésve, ami érthető, hiszen a Nagy Háború akkor még nem ért véget. Az avatási ceremónia a Himnusszal kezdődött, majd a főispán beszéde és a főjegyző szavalata után Nyitra város polgármestere, dr. Thuróczy Tibor helyezett el egy hatalmas koszorút a talapzaton. Az ünnepély zárásaként dr. Deisler Károly ezredes, a nyitrai 14. gyalogezred zászlóaljparancsnoka mondott köszönetet. A szobor további sorsa is érdekes. A trianoni döntés és a Felvidék elcsatolása után eltávolították az eredeti szöveget, helyére szlovák nyelvű felirat került a világháborúban elesett hősöknek emléket állítva. Alkotója, a túrkevei születésű Finta Sándor ebben az időben több város számára is készített hasonló emlékműveket: Hatvan, Pöstyén, Újvidék és Szeged főterein is álltak szobrai. Nemsokára mégis elhagyta az országot és Brazíliában, majd az Egyesült Államokban folytatta a munkát, ahol egy ideig a 20th Century Foxnak is dolgozott. Mindenhol sok elismerést kapott, van olyan szobra mely ma a Metropolitan Múzeum gyűjteményének tulajdona. A magyar történelem nagy alakjai és fontos eseményei élete végéig művészete ihletői voltak, s hogy ne csak ő állítson emléket másoknak, a Finta-testvérek hagyatékát Túrkevén ma múzeum gondozza.
Uray Tivadar, a Magyar Színház új tagja
Uray Tivadar (1895-1962) Bárdos Artúr felfedezettjeként 1916-ban a Belvárosi Színházban kezdte pályáját, majd a következő évadban Herczeg Ferenc kérésére szerződtette a Nemzeti Színház. Itt sem maradt sokáig, a következő évben lecserélte az álompozíciót és az ország első színházából egy kevésbé rangos, de sokkal jobban fizető társulathoz, a Magyar Színházhoz szerződött. A távozás valódi oka az volt, hogy Uray nem tudta törleszteni adósságait, hiába kért fizetésemelést a direktorától. Még Bajor Gizi és Somlay Artúr kiemelt gázsijára hivatkozva sem tudott többet kialkudni magának a szerződéses összegnél. Az eset szemlátomást komoly visszhangot váltott ki, még 100 év után is meglepő, hogy ilyesmi bekerülhetett a filmhíradóba. A távollét azonban nem tartott soká, 1923-ban visszatért a Nemzetihez, ahol a következő 25 évet töltötte. A színház mellett filmes karrierjét sem hanyagolta el, noha egy idő után többnyire intrikus szerepkörbe skatulyázták. 11 némafilmje közül csak egy maradt fenn, hangosfilmjei viszont egy fél film kivételével hiánytalanul megvannak a Filmarchívumban.
Krecsányi Ignác búcsúfellépése
Szeptember 30-án a Budai Színkörben szűnni nem akaró tapssal búcsúztatta közönsége a 74 éves Krecsányi Ignácot (1844-1923), aki negyedszázados pálya után vonult vissza. Utolsó fellépésében visszaemlékezett arra régi zsindelytetős, pókhálós teátrumra, ahonnan a Budai Színkör elindult, és melynek előadásai közben olykor a gerendák között repkedő denevérek zavarták meg a drámai jeleneteket. A nyári színházként funkcionáló Színkör a Krisztinaváros egyik fontos kulturális központja volt egészen a 30-as évekig, amikor tűzveszélyre hivatkozva lebontották az Alagút utcai faépületet. Krecsányi igazgatása alatt főleg Szigligeti Ede, Szigeti József, Edmond Rostand, Makszim Gorkij, Schiller és az örökzöld Shakespeare drámáit állítottak színpadra. A jószemű igazgató keze alatt színészgenerációk nőttek fel. Ő fedezte fel Medgyaszay Vilmát, Pethes Imrét és az operaénekes Környei Bélát is. Munkabírása legendás volt, állítólag még akkor is próbáltatta színészeit, amikor épp két város között voltak átutazóban. A társulat népszerűségére jellemző, hogy akár ötvenes szériákat is megérhetett egy-egy darab bemutatója. 1914-ben Jászai Mari is vendégeskedett itt, a Stuart Máriát, az Elektrát, a Medeát és A toloncot játszotta, mely utóbbiból még ugyanabban az évben némafilm is készült. Krecsányi egyik nagy felfedezettje, Rózsa S. Lajos operaénekes volt, aki később az amerikai emigrációból, a Metropolitan operaház színpadán is hálás szívvel emlékezett öreg mentorára. Rózsa S. neve ma már ismeretlen, mégis abban a szerencsében részesült, hogy hangját régi gramofonlemezek tucatjai őrzik, míg a nála sokkal emlékezetesebb színészekről sem hang-, sem filmfelvétel nem készült soha. Krecsányit a Budai Színkör igazgatói székben Sebestyén Géza váltotta, aki szintén elsősorban nagy színészegyéniségekre építette színházát. Itt aratta első sikereit Honthy Hanna is, akinek Csárdás című darabjával zárta be végleg kapuit a színház 1937-ben.
FTC-MTK labdarúgó-mérkőzés
„Általános nagy csalódás. A két legjobb magyar csapat küzdelme a bajnoki pontokért nagyon alacsony nívón mozgott, és történt ez, ami legsajnálatosabb, egy héttel a magyar-osztrák mérkőzés előtt.” – kesergett Az Újság tudósítója 1918. szeptember 29-én. Az FTC-MTK mérkőzése 2:2-es döntetlennel zárult az Üllői úti pályán, rossz érzéseket hagyva maga után a 16 ezer főnyi közönségben, akiknek többsége gyalog tette meg az odavezető utat, mert a villamos akkor éppen nem járt. A gyenge teljesítmény biztosan nem véletlen, az MTK tehetséges és népszerű kapusa, Knapp Miksa, aznap halt meg spanyolnáthában, egy másik játékos lesérült, a harmadik pedig egy húsmérgezés tüneteiből lábadozott éppen. A filmhír végén külön is pózol a kamerának az FTC egyik kiemelt játékosa, Potya, azaz Tóth Potya István, aki 19-szer volt a magyar válogatott tagja. Nemcsak játékosként, de edzőként is komoly karriert futott be, edzésein olyan módszertani újításokat használt, mint a melegítés, ráadásul az edzésnaplót is ő vezetett először az országban. Sorsa tragikusan alakult. A második világháború alatt csatlakozott a nemzeti ellenálláshoz, sok embert bújtatott, életeket mentett, de a Gestapo végül a nyomára bukkant és 1944 decemberében letartóztatták. Hónapokig raboskodott, majd 1945 februárjában a nyilasok kivégezték. Az itt bemutatott filmhírt a meccs sikertelensége ellenére is áthatja a sport szeretete. Az operatőr kitartóan forgatott és a bemutatott anyaggal láthatóan igyekezett kedvet csinálni az akkor újdonságnak számító focihoz. Ha a játék nem volt olyan érdekes, a közönséget vette, és a lelkes szurkolókról, köztük sok egyenruhás katonáról készített svenkje talán az egyik legszebb korai sport témájú mozgóképünk.
