Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Bán Frigyesre emlékezünk

Babos Anna |

50 éve halt meg Bán Frigyes, a sokoldalú filmrendező.

1902. június 19-én született Kassán. A fiatal Bán katonának készült, majd 1922-ben a Bolond Istók című Deésy Alfréd film színészeként került közel a filmgyártáshoz. Később a némafilmgyártás megszűnésével nehéz helyzetbe került, kénytelen volt elvállalni a legkülönbözőbb munkákat, többek között reklámrajzolóként, rakodómunkásként és takarítóként is dolgozott. Később színházi színész lett, a filmhez pedig csak 1934-ben tért vissza.

Bán Frigyes 1954-ben (forrás: MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf)

Felvételvezetőként és rendezőasszisztensként dolgozott, többek között Balogh Béla 1934-es Tomi, a megfagyott gyermek című, nagy sikerű melodrámájában, mely a némafilmkorszakban készült mű hangos változata. Bán Frigyes közelről tapasztalta meg a néma- és a hangoskorszak közötti váltás nehézségeit és a hang kínálta új lehetőségeket, mindkét korszak humorának sajátságait beépítette filmjeibe, részben ez adja szatírái különös hangulatát.

Első rendezése az 1939-es Mátyás rendet csinál című film, Mály Gerővel a főszerepben, sajnos nem maradt fenn. A kor egyetlen forgatókönyvírónője, Pusztaszery Margit írta a szokatlanul önreflexív, meglepően újszerű, könnyed történetet, ami egy divattervező, egy feltaláló, egy szállodavezető és egy ál-filmrendező kalandjait meséli el.

1945-ig tizennégy filmet rendezett, kosztümös filmeket, mint a Háry János és az Egy éjszaka Erdélyben, drámai történeteket, ilyen az 5-ös számú őrház, és a film noir jellegű Az éjszaka lánya című filmet. Ezekben az években foglalkoztatta a zene, zenei előadás témája, például Az utolsó dal és a Tengerparti randevú című bolgár-magyar koprodukcióban készült filmben. 

1948. Készül az államosított magyar filmgyártás első munkája és egyben világsikerű remekműve, a Talpalatnyi föld

Igazán nagy hazai és nemzetközi sikert arat a Talpalatnyi föld című, 1948-as filmjével. A film főszereplője, Szirtes Ádám ezzel a filmmel vált igazán ismertté, a színész neve összeforrt Góz Jóska karakterével. Szirtes mellett többek között Mészáros Ági, Soós Imre és Horváth Teri autentikus alakítása teszi különlegessé a filmet, illetve a némafilmkorszak sztárja, Lóth Ila is feltűnik a Talpalatnyi földben. Bán Frigyes a film forgatására lenyűgöző stábot állított össze, segédrendezője Makk Károly, vágója Máriássy Félix, operatőre Makay Árpád, az operatőr asszisztense pedig Illés György volt.

A Talpalatnyi földben Surányi Lili volt a jelmeztervező, karrierjét saját bevallása szerint Bán Frigyes indította el:

„Segítséget kértem kedves tanáromtól, Bán Frigyestől. Csak egy pici szerepet. Tündéri ember volt, látom ma is, ahogy elneveti magát. – Egy parasztfilm a te pofácskáddal? Hogy képzeled? – Másnap kaptam egy telefont, jelentkezzem a filmgyárban Ranódy Lászlónál.”

Bán Frigyes, Pécsi Sándor és Szemes Mari a Kár a benzinért című film forgatásán, 1964-ben (forrás: MTI Fotó: Bojár Sándor)

A Talpalatnyi föld sikerét újabb közönségsiker, az Úri muri című Móricz-adaptáció követte, majd Semmelweis című életrajzi filmmel nyert Karlovy Vary-ban díjat. Filmrendezői sokféleségét élete végéig megőrizte, rendezett romantikus történelmi filmet (Rákóczi hadnagya), Mikszáth-adaptációt (Szent Péter esernyője), szocialista vígjátékot (Felmegyek a miniszterhez) és szatírát (Büdös víz) is. Bán Frigyes jellemzően adaptációkból dolgozott, Talpalatnyi föld című filmje Szabó Pál Lakodalom-Keresztelő-Bölcső című regénye alapján készült, de gyakran Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond vagy Jókai Mór műveit használta fel.  

Utolsó filmjét, a Bolondos vakáció című magyar-román koprodukciót 1967-ben kezdte forgatni, azonban autóbalesetet szenvedett, emiatt  Makk Károly rendezőnek adja át a filmet. A baleset után nem épült fel, Budapesten halt meg 1969. szeptember 30-án.

Bár a Talpalatnyi föld sikere miatt a közönség leginkább paraszttörténetek rendezőjeként emlékszik vissza rá, Bán Frigyes érzékeny könnyedséggel meséli el munkások, polgárok történeteit is.

Bán Frigyes rendező Házy Erzsébet operaénekessel A pénzcsináló című film forgatásán, 1964-ben (forrás: MTI Fotó: Bojár Sándor)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem