Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Meghalt Tóth János operatőr, a nemzet művésze

MTI/Filmarchívum |

Nyolcvannyolc éves korában meghalt Tóth János Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze.

A közlemény szerint Tóth Jánost csütörtökön érte a halál, a művészt az MMA saját halottjának tekinti. Tóth János operatőrként olyan filmekben működött közre, mint Huszárik Zoltán Elégiája vagy Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmjei, utóbbinak társforgatókönyv-írója is volt. Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például az Amerigo Totról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének – emelik ki a méltatásban. Mint írják, Tóth János számára elsősorban a Balázs Béla Stúdióhoz kötődő rövidfilmek jelentették a művészi önkifejezést. Az operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőrfilmes és mozigépész volt. Első filmjei animációs rövidfilmek voltak. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában. 

Tóth János operatőr kézi kamerával veszi fel a Lopott boldogság című film egy jelenetét a Hunnia Filmgyár Pasaréti úti műtermében (MTI Fotó/ Bojár Sándor)

A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt. Mint írják, igényes, kézműves filmkészítésre itt kapott lehetőséget, az itt készült munkáiból áll össze Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt. Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók a jellemzőek. A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette A falu rossza és Az obsitos című filmek úgynevezett rekreációját. 1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat kétszer kapta meg: 1971-ben és 1976-ban. 1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki. A millennium évében a Magyar Filmszemle életműdíjasa lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg, míg 2017-ben a Magyar filmkritikusok életműdíjával tüntették ki. 2012-től volt az MMA rendes tagja.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem