Apa

Egy apa nélkül maradt fiú felnőtté válása a negyvenes-ötvenes években. Szabó István nemzedéki trilógiájának középső darabja a magyar új hullám emblematikus alkotása.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1966, rendező: Szabó István

forgatókönyvíró: Szabó István, operatőr: Sára Sándor, főszereplő: Gábor Miklós, Bálint András, Erdély Dániel, Tolnay Klári, Ráthonyi Zsuzsa, Sólyom Katalin, 98 perc, felújítás: 2K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Egy apa nélkül maradt fiú akadályokkal teli felnőtté válását követjük végig. A fiatal főhős (Bálint András) sorra felidézi és saját fantáziájával színesíti az 1945-ben elhunyt apjával (Gábor Miklós) kapcsolatos emlékeit. Képzeletében az orvos papa először rettenthetetlen ellenállóvá, majd százakat megmentő ünnepelt hőssé nemesedik. Az időközben egyetemistává cseperedő fiút egyre jobban nyomasztja az általa kreált mítosz és a korántsem annyira izgalmas valóság feszültsége. Ha végre a saját útját szeretné járni, le kell számolnia hamis apaképével.

Mitől különleges?

Szabó István első három filmje saját gyermek- és fiatalkori élményein alapul, ugyanakkor ezek a művek egy teljes generáció közérzetéről mesélnek. Míg az Álmodozások kora és a Szerelmesfilm (1970) a helyüket kereső fiatal felnőttek aktuális problémáit boncolgatja, az Apa visszafelé tekint. A nemzedéki trilógiaként emlegetett filmhármas középső darabja azt mutatja meg, milyen volt apa nélkül felnőni a 40-es, 50-es években. Az erősen személyes történetet az író-rendező epizodikus szerkezetben bontja ki, folyamatosan összemosva a valóság és a gyermeki képzelet világát. Bár a Szabó István által használt rendezői megoldások ma természetesnek számítanak, a filmet még most is

belengi az a fajta játékos frissesség, ami az új utakat és fogalmazásmódokat kereső tehetséges fiatal rendezők műveit jellemzi.

Az Apa a film nyelvét megújító, szerzői felfogású francia új hullám bűvelétében fogant, a markáns történelmi áthallások, a jellegzetes budapesti miliő miatt mégis sajátosan magyar alkotás. Az ironikus, könnyed hangvétel ellenére nagyon is komoly felnövésdrámát látunk, de az Apa ennél is általánosabb kórképet állít fel. A készen kapott minták, a kiszínezett mítoszok romboló hatásai egyetemes érvényű kérdéseket vetnek fel, akár egyetlen emberre, generációra, vagy egy teljes országra értjük őket.

Folyamatosan összemossa a valóság és a gyermeki képzelet világát

Hogyan készült?

Szabó István a magyar film megújításában fontos szerepet játszó, a szabadabb kísérletezést támogató Balázs Béla Stúdióban kezdett rövidfilmeket forgatni, melyekkel komoly figyelmet keltett. Látásmódját Jean-Luc Godard és legfőképp François Truffaut munkái befolyásolták, ő maga pedig a magyar új hullám egyik legfontosabb vezéregyénisége lett. Herskó János kérésére igen fiatalon, 24 évesen átkerült a Hunnia Filmstúdióba, ahol rögtön első asszisztensént kezdhetett. A főiskolán tanító és a stúdiót vezető Herskó támogatásának köszönhetően két évvel később, saját forgatókönyvből megrendezhette első filmjét, melyet rögtön az Apa követett.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film hangos szakmai- és közönségsikert aratott, illetve komolyabb nemzetközi figyelmet keltett. Később a hazai filmszakma az 1948-1968 közötti időszak legjobbjai, a Budapesti tizenkettő közé szavazta. 2000-ben felkerült a minden idők legjobb magyar filmjeit tartalmazó Új Budapesti Tizenkettő listájára is. Az Apa Szabó István jelentős életművének egyik csúcspontja, a magyar új hullám és úgy általában a generációs tablók megkerülhetetlen alapműve.

Egy emlékezetes jelenet

A kis Takó Bence képzeletében a május elsején felvonuló tömeg az ő apját ünnepli. Ebben a jelenetben is pontosan megfigyelhető, milyen könnyedén keveri a rendező a fikciót és a valóságot. A merész vágások, a jellegzetes zenehasználat és a váratlan hangnemváltások észrevétlenül mossák el a határt a főhős fantáziája és az archív filmhíradós felvételek között. Szabó István fanyar humorba fordítja és finoman ki is neveti a kötelező felvonulás kellékeit és giccses mozgalmi dalait.

Ezt is nézd meg!