Boldog király kincse

A népmesei ihletésű reklámfilm a Nikotex dohánytermékeket hirdeti.

színes magyar animációs film, 1936, rendező: Halász János, Kassowitz Félix, Macskássy Gyula

2 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

A Boldog király kincse a Nikotex dohánytermékekhez készített reklámfilm. Egy vegyészeti laboratóriumban két tudós kikísérletez egy titokzatos esszenciát, amelyet szelencébe tesznek és egy népviseletbe öltözött gyerekpárral elküldenek a királynak. A szelencében, a király nagy örömére, egy Nikotex márkájú cigaretta van.

Miért különleges?

Az első fennmaradt színes magyar reklámfilm.

A magyaros ízű, folklorisztikus grafikai világ, a naiv bájú figurák és a dekoratív hátterek megelőlegezték az ötvenes években készült Macskássy-rajzfilmek (A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951; Két bors ökröcske, 1955) népmeseiségét.

Az eladni kívánt áruk a szórakoztató történetek csattanójaként jelentek meg

Hogyan készült?

A korszak reklámfilmjeinek egyediségét jelzi, hogy önálló címet kaptak, és az egy-kétperces alkalmazott kisfilmekben az eladni kívánt áruk a szórakoztató történetek csattanójaként jelentek meg. A film zenéjét egy különleges hangszer, a színfényzongora megalkotója, László Sándor szerezte, aki Alexander Laszlo néven a húszas években Németországban a vizuális zenével folytatott kísérleteket, és az avantgárd animációs filmeket jegyző Oskar Fischingerrel dolgozott együtt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar animációs film korai, két világháború közötti, illetve a második világháború alatti szakaszában a piaci alapon készülő filmek, azaz az alkalmazott művészet adott lehetőséget a folyamatos animációs munkához és a szakmai ismeretek lassú kibontakozásához. 1932-ben Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemiségében vezetett Műhelybéli tanítványai, Halász János, Macskássy Gyula és Kassowitz Félix húsz évesen alapították meg az első hazai animációs reklámfilmműtermet, a Coloritont. A műhely neve a ‘szín’ (angolul: ‘color’) és a ‘hang’ (németül ‘Ton’) szavak összetételéből jött létre, azaz Macskássyék már – a korszak technikai vívmányaival szinkronban – színes hangosfilmeket tudtak készíteni.

Erre figyelj!

A kisfilm a materialista tudományos gondolkodás és a futurizmus szellemének, illetve a népmesei világ és a Horthy-korszak filmművészetében elvárt népieskedés ellentétpárjára épül. A Boldog király kincse a rajzfilm karikírozó eszközeivel mindkét világnak görbe tükröt tart. A történet egy futurisztikus, gömb alakú laboratórium épületéből indul, amely a 18. századi forradalmi francia építészet jeles képviselője, Claude-Nicolas Ledoux terveire emlékeztet. A népviseletet viselő gyerekpár tánca a nagy kobakú tudósok által vezetett utópisztikus meseországából a népmesei folklór birodalmába vezet, ahol Mézeskalácsországban egy köpcös, pödört bajszú, dolmányos uraság várja őket.

A Macskássy Gyula (1912-1971) nevével fémjelzett kis magánműhely, amely a filmet gyártotta, a harmincas, negyveness évek során közel 150 filmet készített. Rajz-, báb- és tárgyanimációs technikával dolgoztak, de voltak élőszereplős munkáik is. A fennmaradt filmek alapján a Macskássy-stábtól leggyakrabban kávét, cigarettát, lámpaizzót és hashajtó pirulákat hirdető filmeket rendeltek.

Kassowitz Félix (1907-1983) 1945 után Kasso néven az egyik legnépszerűbb magyar karikaturista lett, reklámgrafikával és plakáttervezéssel foglalkozott, filmplakátokat is készített. Fia, Pierre Kassovitz az '56-os forradalom idején elhagyta az országot, Franciaországban lett író, rendező. Unokája Mathieu Kassovitz világhírű francia filmrendező (A gyűlölet, 1995, Bíbor folyók, 2000), forgatókönyvíró, színész (München, 2001, Amélie csodálatos élete, 2005, Valerian és az ezer bolygó városa, 2017, A legendák hivatala, 2015-2020).

Halász János (John Halas, 1912-1995) már 1936-ban Angliába ment, ahol feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. John Halast a brit animáció atyjaként tartja számon a filmtörténet. A második világháború alatt számos antifasiszta témájú rajzfilmet rendezett, majd 1953-ban George Orwell Állatfarm című regényéből ő készítette az első egész estés angol animációs filmet.

Ezt is nézd meg!