Déryné, hol van?

Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.

színes magyar játékfilm, 1975, rendező, forgatókönyvíró: Maár Gyula

operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Sulyok Mária, Ráday Imre, Major Tamás, Esztergályos Cecília, 98 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Európában új színjátszás lett divatos, ami lassan Magyarországra is beszivárog. Az öregedő Déryné (Törőcsik Mari) válságba kerül. Azt pletykálják róla, hogy már túl van a csúcson, sokak szerint régies a játéka. Ekkor jön érte a férje (Kállai Ferenc), akit 18 éve nem látott. Déry ez alatt olyan gazdagságot teremtett, amibe csak bele kéne ülni és élvezni, de a művészt nem vonzza a semmittevő nemesi élet. Választás elé kerül: döntenie kell a színház és a házassága között.

Mitől különleges?

A Déryné, hol van? nem életrajzi film. A híres magyar operaénekesnő, Déryné Széppataki Róza élete csupán ugródeszka, melyről az alkotók elrugaszkodhatnak a filozófiai eszmefuttatások felé. Egy lírai hangvételű, szívsajdítóan szép film a színészsorsról. Törőcsik Mari egyik legerősebb alakítását láthatjuk benne. Lebegő képeivel, kacskaringós hosszú beállításaival azt járja körbe, miért vonzódik valaki ehhez a bizonytalan, frusztráló kudarcokkal, áskálódással teli, az embert mégis mindennél jobban kielégítő pályához. Mihez kezd a színész, ha leszólnak fentről, és a hatalom beavatkozik az életébe? Mit, ha nincs tehetsége, és folyvást csak megalázzák? És mit tehet, ha öregszik, és már nem kell a közönségnek? A Déryné... a kiszámíthatatlan korszakot ragadja meg roppant szuggesztíven, amikor

valami új jön és elmossa a régit, és már nem az számít, hogy ki a tehetséges, hanem hogy ki a modern.

„Minden díjat a Dérynének…"

Hogyan készült?

Ma azt mondanák, igazi all-star csapat forgatta a filmet: Déryné naplói alapján a költő Pilinszky János írta a forgatókönyvet, Törőcsik Mari játszotta a főszerepet, a filmet a férje, Maár Gyula rendezte, Koltai Lajos fényképezte, és a mellékszerepeket is olyan neves színészek alakították, mint Kern András, Major Tamás vagy Esztergályos Cecília, a filmben elhangzó dalt pedig Cseh Tamás énekli.

Maár későn kezdett filmezni, eleinte könyvszerkesztőként dolgozott, az első nagyjátékfilmjét csak 37 évesen rendezte, de hamar saját filmstílust dolgozott ki. Hosszú snittekből építkező, költői filmjei az emberi lélek legmélyére hatoltak, kritikusok szerint briliánsan ábrázolta, miféle szerepeket játszik az ember, és azok hogyan válnak le róla az élete során.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Maár a Déryné, hol van?-nal ráérzett az európai filmben uralkodó korszellemre. A hetvenes évek második felétől elszaporodtak az olyan művészfilmek, amelyek a rendező helyzetére kérdeztek rá az alkotásban. A modernizmus lassan átadta a helyét a posztmodernnek, és ezt a változó művészetfelfogást áttételesen olyan rendezők boncolgatták, mint Fellini a Zenekari próbában vagy Peter Greenaway A rajzoló szerződésében. Ebbe a sorba illeszkedik Maár filmje is az új színészetfelfogás szerint avíttassá váló Déryné drámájával. Talán nem véletlen, hogy a film Cannes-ban a fődíjért szállt versenybe, és bár az Arany Pálmát végül nem kapta meg, Törőcsik Marit a legjobb női alakítás díjával jutalmazták.

Egy emlékezetes jelenet

A Déryné... visszatérő alakja „a tehetségtelen színész”, aki ül a színház egyik termében, és arra vár, hogy a színház felügyelője ugráltassa. A fülénél fogva húzatja oda egy másik színésszel a tükörhöz, és azt kérdezi tőle, mit lát benne. „Mit tetszik parancsolni, intendáns úr, hogy mit lássak?” Ennek a filmnek még a humora is szomorú. A jelenetben Magyar úr ezúttal Dérynével beszélget, és dialógusukból már nemcsak a színészek hatalommal, de az öregedéssel szembeni kiszolgáltatottsága is szóba kerül. Egy költői film tűnődően szép jelenete.

Ezt is nézd meg!