Egy teljes nap

 

A magyar taxisofőr szeretné balhé nélkül átvészelni a napot. Ez azonban a Kádár-rendszer végóráiban nem egyszerű. A taxisok rádiói állandóan recsegnek.

színes magyar játékfilm, 1988, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenc

főszereplők: Fék Erika, Nemcsák Károly, Gáspár Sándor, Andorai Péter, 88 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Józsi (Nemcsák Károly) taxis. Egy nagyobb összeggel tartozik a kollégájának, a kölcsön határideje ma jár le. Annak idején Gáspár (Gáspár Sándor) segített neki kocsit szerezni, a segítsége nélkül Józsi el sem kezdhette volna a taxizást. Miközben a férfi próbál valahogyan pénzt keríteni, barátnője otthon unatkozik. A gyönyörű Éva (Fék Erika) a fürdőkádban vagy az ágyban heverészik, illetve a taxisrádión Józsi hívásaira válaszol.

Mitől különleges?

Az Egy teljes nap szereplői szinte állandóan egymást hívogatják a rádión, de tulajdonképpen semmiről sem beszélnek. A taxisok ide-oda autóznak a városban, gyakran összefutnak, mégsem halad senki sehova. Hiába a lejáró kölcsön határidős dramaturgiai megoldása, itt minden másképp történik, mint a bűnügyi filmekben szokás. A magyar taxisofőr jobb híján olcsó felesekkel üti ki magát. Józsi boldogulni próbálna, de a zsírosnak gondolt taxis állás mindennapi valósága kiábrándító.

Egy jövőkép nélküli, elvadult, zsákutcákkal teli, barbár világban járunk.

A folyamatosan darált szleng ürességét a roncsolt, gyakran beégő képek súlyosbítják. A kamera bizonytalanul imbolyog, a jeleneteket néhol váratlan hibák, akadások, gyorsítások akasztják meg. Grunwalsky Ferenc nem a történet elbeszélésére, hanem egy sajátos vizuális minőség megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A fakó, elnyűtt felvételek nyomasztóak, a szereplőket és helyszíneket a kamera tolakodóan tapogatja körbe. A szűk terek, a sok közeli felvétel a bezártság érzését kelti a nézőben. Az Egy teljes nap a kilátástalanság, a rossz közérzet filmje.

A végnapjait élő Kádár-rendszer hangulata

Hogyan készült?

Az Egy teljes nap Grunwalsky Ferenc negyedik nagyjátékfilmje, ő volt az író, az operatőr és a rendező is. A jeleneteket eredetileg videóra forgatták, majd a rosszabb képminőségű nyersanyag került át a 35 mm-es szalagra. Az így létrejövő különleges képi világ a dokumentarista hatások mellett szándékoltan lepusztult hangulatot áraszt. A film zenéjét Dés László szerezte.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Grunwalsky Ferenc sokáig operatőrként dolgozott, de közben forgatókönyveket is írt, társalkotóként pedig Szomjas György számos filmjében közreműködött. Az Egy teljes nap a végnapjait élő Kádár-rendszer nyomasztó hangulatát ragadja meg. A társadalmi látlelet ebben az esetben jóval kiábrándultabb és keserűbb, mint Szomjas György tematikailag hasonló munkáiban. A filmet a kritika és a közönség is jól fogadta, a mozikban közel 32 ezren váltottak rá jegyet.


Egy emlékezetes jelenet 

Józsi egy másik taxistól próbál kölcsönt szerezni. Egy japán étteremben találkoznak. A kolléga visszautasítja a segítséget, ezért Józsi feldúlva távozik. A különös hangulatú étterem előtt egy vak férfi várakozik, hősünk felveszi, majd beszélgetni kezdenek. A banális társalgásból megható jelenet bontakozik ki. Ha csak egy pillanatra is, de a két férfi között igazi társalgás alakul ki. A filmet átható zaj itt néhány percre megszűnik. Az egész történetben a vak utas az egyetlen, akivel Józsi valamiféle emberi kapcsolatba kerül. A váratlan helyzet törékeny szépségét ő maga is érzi. Nem véletlen, hogy a fuvarért először nem akar pénzt elfogadni.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Csala Károly: Művészet és technika, Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel. Filmkultúra, 1999
Kornis Mihály: Brékó, Magyarország!, Egy teljes nap. Filmvilág, 1988/11, 15-17. 
Muhi Klára: Permanens vizuális forradalmár, Grunwalsky 70. Filmvilág, 2013/5, 14-15.

A rendező

Grunwalsky Ferenc (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Grunwalsky Ferenc rendezőt a hetvenes évektől kezdve érdekelte a videótechnika: „Nekünk, filmeseknek óriási élmény volt a video. Szinte fölfoghatatlan volt, hogy amit forgattam, azt rögtön meg is nézhetem, s az egész filmem belefér az aktatáskámba. Abban nőttünk föl ugyanis, hogy a fölvett jelenetet valahol előhívják, dolgoznunk kell vele a laboratóriumban, aztán, ha kész, van valahol raktárban egy kópia, amit autón kell szállítani, vetítőbe kell beülni, hogy megnézhessük.... Egy mai fiatal ezt nem is értheti.”

Plakát

(forrás: MNF)