Miről szól?

A film hőse Dr. Visky András (Szakáts Zoltán), a fiatal orvos, aki a nyomor, az állástalanság és az élettel való reménytelen küzdelem miatt öngyilkosságra szánja el magát. Egy csavargó menti meg, kinek társaságában még aznap este betörőként kerül volt tanára, Dr. Soltész professzor (Csortos Gyula) rendelőjébe. Egy páciens érkezése zavarja meg őket, a csavargó elmenekül, Visky azonban ott marad, és szakszerűen ellátja a beteget. Röviddel ezután Dr. Soltész tér haza. Előbb pisztollyal támad a fiatalemberre, de miután megtudja, hogy néhány éve a tanítványa volt, megsajnálja, és odaveszi a magánrendelőjébe helyettesnek. Visky boldogan és lelkiismeretesen látja el a feladatát, de közben beleszeret a professzor ragyogó szépségű, fiatal feleségébe (Lázár Mária), aki szintén nem közömbös a fiatalember iránt. Visky azonban úgy érzi, nem dúlhatja fel jótevője életét, s külföldön vállal munkát.

Mitől különleges?

– írja Nemeskürty István. A film radikalizálja a lecsúszás képeit. Elutasító gesztusok, bezáruló ajtók. Végül csavargóként látjuk viszont a film hősét a híd alatt. A glamúrfilmek producerei által nem szeretett esti felvételek következnek. A Duna örvényei. Az Ember a híd alatt éjszakai nagyvárosa tehetségesen idézi a harmincas évek amerikai gengszterfilmjeinek hangulatát. A híd vastraverzei. A part kövei. A kopár éjszaka. Egy elkeseredett, halálra szánt és egy életért harcoló, eldurvult ember találkozása. Olyan filmtípust képvisel, amelynek darabjai egyre többet mutatnak meg a felidézett világ kegyetlenségéből, szakítanak a szokásos, a problémákat elbagatellizáló megoldásokkal. A film érdeme, írja az egykori kritikus, hogy hőse, "ha boldogul is, nem evez be a happy end émelyítő s hihetetlen kikötőjébe, sorsa emberi s nem operettsors lesz".

A szórakoztató ambíciók Amerikára tekintenek

Hogyan készült?

Az Ember a híd alatt Indig Ottó három évvel korábbi színműve alapján készült. A Cziffra Géza filmjeként tervezett darabot a Szent Péter esernyője bukása után a vágóként dolgozó Vajda Lászlónak adták át, akinek személyében Székely, Gaál és Balogh Béla mellé felzárkózó mester lép színre a magyar filmgyártásban. A forgatókönyvet Indig Ottó, Vajda László és Keleti Márton írták. A színdarabhoz képest számos új jelenetet iktattak be, melyek a történetet filmszerűbbé tették. A film külső jeleneteit esti órákban az Erzsébet híd alatt forgatták. A hangulatos felvételeket Kurzmayer Károly és Icsey Rezső készítették. A cselekményen is módosítottak. A színdarabban a „betörő” orvos a professzor Muráti Lili által alakított lányába lesz szerelmes, a filmben, mivel a szerepet Lázár Máriára osztották, a professzor feleségébe, ami a film atmoszféráját izgalmasabbá tette. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kor magyar filmjeiben az amerikai glamúrfilm befolyása alatt bontakozik ki a filmgyártás első sikeres útja, a szerelmi karrierfilmek és erotikus komédiák világa. A szórakoztató ambíciók Amerikára, a „művészi” ambíciók Párizsra és Berlinre tekintenek. A német naturalizmus hatása alatt áll a vulgáris glamúrfilmmel szembenálló alternatív filmek útja, melynek darabjai csak 1936-ban állnak össze egy érdekes, de a paradigmaváltás előidézéséhez nem elég erős, pusztán a maga részére is helyet kérő stiláris alternatíva képévé. Ezek közé tartozik Vajda László filmje, mely a francia orientációjú költői-realista csavargódrámát kombinálja a német hatás alatt álló társadalomkritikai tézisdrámával.

Egy emlékezetes jelenet 

Visky, miután Soltész professzor páciensét ellátta, szomorúan leveti a kölcsönvett orvosi köpenyt, s visszavonulni készül az alvilágba, ahonnan érkezett. Ekkor lép be a rendelőbe a professzor. Két nemzedék áll szembe egymással: a küzdelmekben kudarcot vallott, gyámoltalanul panaszkodó ifjabb és a szintén nehéz sorsú, de a problémákat sikeresen leküzdő nagy nemzedék képviselője. Az öreg professzor bosszús, kelletlen, de megkerülhetetlennek érzi a tanítványáért való felelősségvállalást. Közben belép a professzor felesége. Neki már mint helyettesét mutatja be, aki a vendégszobában fog lakni.

A rendező

Vajda László / Ladislao Vajda 1960-ban, az Ernst Lubitsch díj átvételekor. A díjat az Aki átmegy a falon (1959) című német filmért vehette át. 
Magyarországon készült filmjei a Filmkeresőn