Miről szól?

Nóra a harmadik gyerekével terhes és a harmadik császármetszésére készül. Édesanyja egyre többet nyaggatja, hogy házasodjon össze a baba apjával, akivel együtt élnek, robotolnak. Jenő hajnalban kel, fagyöngyöt szed, hogy a műszak kezdete előtt a piacon árulhassa a csokrokat, s így kuporgassa össze a pénzt a vágyott autóra.

Mitől különleges?

Ember Judit fikciós dokumentumfilmje egy hétköznapi család hétköznapi életét mutatja be, méghozzá úgy, hogy ennek ellenére azt érezzük,

A rendező 1976-os dokumentumfilmje, a Tantörténet főhősének, Nórának a sorsát meséli tovább, aki tizenévesen öngyilkosságot kísérelt meg. A Tantörténetet betiltották, mert a hetvenes évek szocializmusában az öngyilkosság tabutémának számított, az állam nem foglalkozott ezzel a társadalmi problémával. A Tantörténet után a Fagyöngyök a túlélés és a családi idill filmje, amelyben szeretettel civakodnak egymással a rokonok. Sajátos női sorstörténet rajzolódik ki belőle, a férfiaktól akarva-akaratlanul függetlenedő nők, a Nórák három generációjáról, akik szerelemgyerekeket szültek, majd a férfiak elhagyták őket, és egyedül, egymásra támaszkodva nevelték fel lányaikat.

Példázat helyett megszenvedett élettörténet

Hogyan készült?

A Fagyöngyök a rendező egyetlen dokumentum-játékfilmje, amelynek forgatását hosszas beszélgetések előzték meg, a jeleneteket a szereplők életében megesett dolgok alapján írta és játszatta el velük. Egyetlen kitalált eleme van a filmnek: Nóra anyja megálmodja, hogy lányának – két kislány után – fia születik. Ember Judit a forgatással szereplőin is segíteni akart. Nóra az öngyilkossági kísérletet túlélte ugyan, de maradandó sérüléseket szenvedett, amelyek miatt csak császármetszéssel tudott szülni. A harmadik császárt a veszélyessége miatt nem vállalták az orvosok, Ember Judit így a filmgyár segítségét kérte, hogy kutassák fel az ország legjobb szülészorvosát, aki elvállalta a műtétet, a szülést pedig filmre vették. Így Ember Judit Mészáros Márta Kilenc hónapjával szinte egyidőben mutatott szülést élőben filmen.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ember Juditot a legtöbbször betiltott magyar rendezőként tartják számon, aki rendre olyan érzékeny témákra tapintott a filmjeivel, amit a hatalom nem nézett jó szemmel. A szocialista bürokráciát pellengérre állító A határozatot, az öngyilkosságokkal foglalkozó Tantörténetet, az iskolák államosítása ellen tiltakozó, és annak során egy rendőrt megölő faluról szóló Pócspetrit is évekre dobozba rakták. A Fagyöngyök fikciós dokumentumfilmként a rendező érzékenységéről tanúskodik, ahogy szinte észrevétlenül vált megfigyelővé a hétköznapi emberek életében, és úgy tudta megragadni a sorsukat, hogy abból ne példázat váljon egy tabutémáról, hanem megszenvedett élettörténet. Ember Judit az emberek megnyitásának, a valóság izgalmas megragadásának a mestere volt, és ennek a Fagyöngyök az egyik legszebb bizonyítéka.

Egy emlékezetes jelenet

A naturalisztikus, élőben vett császáros szülés után összegyűlik a tágabb család, hogy áldást mondjanak a gyermekre. Az egészen sajátos jókívánságok tárháza a jelenet, egy antropológiai kincsesbánya, amelyben a dédnagymama azt kívánja, íveljen magasba a kisfiú élete fonala, és legyen Gagarin, a dédnagypapa pedig azt, hogy ne éljen át olyan világháborút, amit nekik kétszer is át kellett. Sajátosan groteszk és mégis megható jelenet, amelyben a magát mattrészegre pálinkázó családban megszületik valamiféle idilli boldogság.

A rendező

Ember Judit (fotó: Hegyi Gábor)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)