Miről szól?

A mérnök Palotás (Gábor Miklós) folyamatosan úton van. A munkájában sikeres férfi úgy érzi, a családja akadályozza a szakmai kibontakozásban. A vidéki városba érkezve egy régi ismerősével, Máté Józseffel (Pálos György) találkozik. Kollégája vezető beosztásban dolgozik, a fiatal feleségével (Bara Margit) tisztes jólétben élnek. Palotás azonnal megérzi az asszony unalmát, és arra biztatja, hagyja el a férjét.

Mitől különleges?

A Kertes házak utcája modernista értelmiségi melodráma. A kisvárosi szerelmi háromszögben a hősnő válaszút elé kerül, de mindhárom szereplő komoly egzisztencialista válságban van, még ha ennek nincsenek is feltétlenül tudatában. A férj az anyagi gyarapodás, a biztos karrier építése közben elvesztette a fiatalkori lendületét. A feleséget a nyugodt, kiegyensúlyozott kispolgári lét untatja, a kiábrándult asszony üresnek érzi az életét. A fővárosból érkező energikus, életvidám mérnök a szabadságot hajszolja, de kettős életet él. A vonzó idegen felbukkanása az újrakezdés lehetőségét ígéri a férjétől elhidegült, unatkozó asszonynak. A nő azonban felismeri, a szabadság ígérete csak illúzió, hiszen a férfi is önmaga elől menekül.

A nyomasztó kisvárosi környezet kiemelt szerepet kap, a szereplők belső világát a párbeszédek mellett az idillinek tűnő, mégis fojtogató helyszínek tükrözik. A borongós hangulatot a kihagyásos dramaturgia és a markáns képi ábrázolás erősítik. A jeleneteket a hatvanas évek elejének szűk levegőjű valósága itatja át. A rendező a szerelmi háromszög történetén keresztül egy kilátástalan életformát mutat be. A Kertes házak utcája a rossz társadalmi közérzet érzékeny állapotrajzaként is nézhető.

A szabadság ígérete csak illúzió

Hogyan készült?

A Kertes házak utcája Csurka István írásából készült, az operatőr Hildebrand István volt. A jeleneteket az akkoriban megszokott gyakorlattól eltérően nem műteremben, hanem eredeti, külső helyszíneken forgatták. Az erőteljes érzelmi töltés és az izgalmas vizuális megoldások mellett a film szereposztása is elsőrangú. Különösen a feleséget alakító Bara Margit alakítása emlékezetes. A nyugodtnak tűnő külső komoly érzelmi viharokat takar, a színésznő lényéből rejtélyes szomorúság árad.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Fejér Tamás filmje tematikája és személyes nézőpontja miatt különleges helyet foglal el a magyar film történetében. A Kádár-korszakban a házasság intézménye hivatalosan sérthetetlennek, a hűtlenség erkölcsileg elítélendőnek számított. A Kertes házak utcája kivételesen megértő a szereplőivel. A félrelépést a szenvedély hiányával indokolja, melyet a vágyott jólét sem ellensúlyozhat. A történet zárlata mégsem kínál kiutat az érintetteknek. A film az átfogó társadalmi kérdésekkel még csak közvetetten foglalkozik, de már megelőlegezi a magánéleti és közösségi szféra később uralkodóvá váló összefonódását. A Kertes házak utcája örökké aktuális problémákat boncolgat, mégis ritkán látható, méltatlanul keveset emlegetett alkotás.

Egy emlékezetes jelenet

A férjes asszony és a szerető kénytelenek titokban, a hátsó lépcsőn besurranni a férfi szállodai szobájába. Az operatőr, Hildebrand István sejtelmes fényeket használ, a rögzített beállításokat imbolygó kézikamerával ellenpontozza. A színészek előtt hátrálva, majd a hátuk mögé kerülve láthatatlan cinkosként kíséri, majd szemtől szemből mutatja őket. A képek ideges, tétova feszültsége a kapcsolatuk életképtelenségét, a feloldhatatlan magányukat tükrözi.

Forgatókönyvíró és rendező

Csurka István és Fejér Tamás a film forgatásán (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Plakát

tervező: Görög Lajos (forrás: NFI)