Mágnás Miska

 

Az álruhás szolgák móresre tanítják a gőgös grófokat. Egy klasszikus operett fergeteges feldolgozása minden idők egyik legnézettebb magyar filmjében.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1948, rendező: Keleti Márton

író: Bakonyi Károly, Gábor Andor, forgatókönyvíró: Békeffy István, operatőr: Eiben István, főszereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Ádám, Gobbi Hilda, 83 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Rolla grófkisasszony (Németh Marika) a szülői kastély unalma elől elszökik az izgalmas mulatságnak ígérkező vásárba, ahol megismerkedik Baracs István (Sárdy János) vasútépítő mérnökkel. A két fiatal azonnal egymásba szeret, de a lány apja, Korláthy gróf (Kemény László) hallani sem akar a rangon aluli kapcsolatról, és csak addig ápol szívélyes viszonyt Baraccsal, amíg az érdekei úgy kívánják. Miska (Gábor Miklós), a lovászfiú, és tűzrőlpattant kedvese, Marcsa (Mészáros Ági), a cselédlény, megpróbálnak a maguk módján segíteni a szerelmeseknek. Miska grófi álruhát ölt, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsa, a nemesség nem születés kérdése.

Mitől különleges?

Szerepcserés romantikus komédia fülbemászó operett dallamokkal arról, hogy az emberi gőg megtörhető, ha görbe tükröt tartanak neki. Az itt felcsendülő számok halhatatlan slágerekké váltak a kiváló énekes és táncos alakítások nyomán. A parádés szereposztásban Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János és Németh Marika játsszák a főszerepeket, azonban a film mellékszereplői is emlékezetesek. Gobbi Hilda különösen erős a kleptomániás nagymama szerepében, de a Latabár-testvérek által megformált Pixi és Mixi gróf habókos kettőse is legendás.

Megformálásán még jól érezhető az előző korszak hangulata

Hogyan készült?

Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor eredeti operettjét 1916. február 12-én mutatták be a Király Színházban, ahol Miskát Rátkai Márton, Marcsát pedig Fedák Sári játszotta. A darab hamarosan világhírű lett, Európa számos nagyvárosában műsorra tűzték. A színpadi sikert még ugyanabban az évben követte az első, azóta sajnos elveszett némafilmes adaptáció, melyet Korda Sándor rendezett a kolozsvári Corvin Filmgyárban, és amelyben Mészáros Alajos és Berky Lili alakították a híres Miska-Marcsa párost. A második, kevésbé sikeres megfilmesítés Daróczy József Pista tekintetes úr (1943) című műve volt Jávor Pállal a főszerepben. Keleti Márton 1948-ban rendezte a maga verzióját, ami 

máig a magyar filmtörténet legnézettebb alkotása.

Keleti a két világháború között kezdte pályáját, de a zsidótörvények életbe lépése után egy ideig nem dolgozhatott. Később visszatért a szakmába, és ő készítette el a háború utáni korszak első nagyjátékfilmjét, A tanítónőt 1945-ben. Hosszú és rendkívül termékeny pályája során sok műfajban alkotott, de elsősorban népszerű közönségfilmjeiről lett ismert, melyek minőségi szórakoztatást nyújtva állták ki az idők próbáját.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Mágnás Miska a háborús filmgyártás és a szocialista realizmus kultúrpolitikai irányzatának megerősödése közti rövid átmeneti időszakban készült, de megformálásán még jól érezhető az előző korszak hangulata. Bár a történetben az egyszerű és őszinte közemberek megleckéztetik a születési arisztokrácia tagjait, a film stílusa inkább játékos, mint ideologikus. A filmben az operett minden kötelező elemét megtaláljuk, megjelenik benne a primadonna és a bonviván lírai kettőse, akik közül legalább az egyik előkelő és gazdag, a táncoskomikus, valamint az eszes és vicces szubrett alakja.

A párbeszédekhez szervesen illeszkednek a Fényes Szabolcs által átdolgozott zenei betétek, a népi elemek keverednek a modern stílussal, a lezárás szerelmi beteljesülést hoz. Az operettet, amely egyébként Közép-Európa és különösen az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrájának fontos része volt, később nemkívánatos, kispolgári műfajnak minősítették, így lassan kikopott a hazai filmgyártásból. A népszerű hagyományt elsősorban a térségből kivándorló szakemberek vitték tovább, így a klasszikus hollywoodi filmiparban, többek között Ernst Lubitsch és Erich von Stroheim alkotásaiban született újjá.


Egy emlékezetes jelenet 

Marcsa beöltözik a Rollától kölcsönkapott elegáns ruhákba és grófnőnek adja ki magát. A teraszon összetalálkozik Pixi és Mixi grófokkal, akik már korábban is udvaroltak neki. Marcsa magabiztosan, de nem minden hiba nélkül játssza a nemes hölgyet, azonban a két esetlen lovag nem veszi észre a turpisságot. A karaktereket megformáló három színész, Mészáros Ági, Latabár Kálmán és testvére, ifj. Latabár Árpád fergeteges énekes-táncos jelenetben évődik egymással. Az itt előadott Csiribiri kék dolmány című szám a film egyik sokat idézett, legendás slágere lett. „A rangomra sokat adok, / és mivel én egy gróf vagyok / előfordul, hébe-hóba, / hogy magammal sem állok szóba.” – énekli Mixi gróf, majd cinkosan kikacsint a jelenetből. A nemesi életformát ironikusan kifigurázó szöveget dinamikus, humoros gesztusok kísérik, a komikusok kicsattanó életöröme minden nézőt megnevettet. A jelenet díszletei, a koreográfia és az előadásmód a klasszikus operettkultúra hagyományait idézi, de Eiben István operatőr a plánozással és a kameramozgással már megtöri a statikus színpadiasságot.

Ezt is nézd meg!

Rövidfilm a Mágnás Miska történetéről:

Kapcsolódó filmhíradók

 

A rendező

Keleti Márton (forrás: NFI)
Adatlapja a Fimkeresőben

Tudtad?

Az Osztrák-Magyar Monarchia operett-hagyománya Hollywoodban élt tovább. A tündérmese musical –  melynek Ernst Lubitsch előszámú képviselője volt olyan mesterművekkel, mint a A víg özvegy vagy a Monte Carlo – Jacques Offenbach és Johann Strauss vidám, elegáns és tömegszórakoztatásra alkalmas világából nőtte ki magát.

Plakát

Tervező: Benkő Sándor (forrás: MNF)