Az álruhás szolgák móresre tanítják a gőgös grófokat. Egy klasszikus operett fergeteges feldolgozása minden idők egyik legnézettebb magyar filmjében.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1948, rendező: Keleti Márton
író: Bakonyi Károly, Gábor Andor, forgatókönyvíró: Békeffy István, operatőr: Eiben István, főszereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Ádám, Gobbi Hilda, 83 perc, felújítás: SD digitális maszter
Miről szól?
Rolla grófkisasszony (Németh Marika) a szülői kastély unalma elől elszökik az izgalmas mulatságnak ígérkező vásárba, ahol megismerkedik Baracs István (Sárdy János) vasútépítő mérnökkel. A két fiatal azonnal egymásba szeret, de a lány apja, Korláthy gróf (Kemény László) hallani sem akar a rangon aluli kapcsolatról, és csak addig ápol szívélyes viszonyt Baraccsal, amíg az érdekei úgy kívánják. Miska (Gábor Miklós), a lovászfiú, és tűzrőlpattant kedvese, Marcsa (Mészáros Ági), a cselédlény, megpróbálnak a maguk módján segíteni a szerelmeseknek. Miska grófi álruhát ölt, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsa, a nemesség nem születés kérdése.
Mitől különleges?
Szerepcserés romantikus komédia fülbemászó operett dallamokkal arról, hogy az emberi gőg megtörhető, ha görbe tükröt tartanak neki. Az itt felcsendülő számok halhatatlan slágerekké váltak a kiváló énekes és táncos alakítások nyomán. A parádés szereposztásban Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János és Németh Marika játsszák a főszerepeket, azonban a film mellékszereplői is emlékezetesek. Gobbi Hilda különösen erős a kleptomániás nagymama szerepében, de a Latabár-testvérek által megformált Pixi és Mixi gróf habókos kettőse is legendás.
Hogyan készült?
Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor eredeti operettjét 1916. február 12-én mutatták be a Király Színházban, ahol Miskát Rátkai Márton, Marcsát pedig Fedák Sári játszotta. A darab hamarosan világhírű lett, Európa számos nagyvárosában műsorra tűzték. A színpadi sikert még ugyanabban az évben követte az első, azóta sajnos elveszett némafilmes adaptáció, melyet Korda Sándor rendezett a kolozsvári Corvin Filmgyárban, és amelyben Mészáros Alajos és Berky Lili alakították a híres Miska-Marcsa párost. A második, kevésbé sikeres megfilmesítés Daróczy József Pista tekintetes úr (1943) című műve volt Jávor Pállal a főszerepben. Keleti Márton 1948-ban rendezte a maga verzióját, ami
máig a magyar filmtörténet legnézettebb alkotása.
Keleti a két világháború között kezdte pályáját, de a zsidótörvények életbe lépése után egy ideig nem dolgozhatott. Később visszatért a szakmába, és ő készítette el a háború utáni korszak első nagyjátékfilmjét, A tanítónőt 1945-ben. Hosszú és rendkívül termékeny pályája során sok műfajban alkotott, de elsősorban népszerű közönségfilmjeiről lett ismert, melyek minőségi szórakoztatást nyújtva állták ki az idők próbáját.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Mágnás Miska a háborús filmgyártás és a szocialista realizmus kultúrpolitikai irányzatának megerősödése közti rövid átmeneti időszakban készült, de megformálásán még jól érezhető az előző korszak hangulata. Bár a történetben az egyszerű és őszinte közemberek megleckéztetik a születési arisztokrácia tagjait, a film stílusa inkább játékos, mint ideologikus. A filmben az operett minden kötelező elemét megtaláljuk, megjelenik benne a primadonna és a bonviván lírai kettőse, akik közül legalább az egyik előkelő és gazdag, a táncoskomikus, valamint az eszes és vicces szubrett alakja.
A párbeszédekhez szervesen illeszkednek a Fényes Szabolcs által átdolgozott zenei betétek, a népi elemek keverednek a modern stílussal, a lezárás szerelmi beteljesülést hoz. Az operettet, amely egyébként Közép-Európa és különösen az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrájának fontos része volt, később nemkívánatos, kispolgári műfajnak minősítették, így lassan kikopott a hazai filmgyártásból. A népszerű hagyományt elsősorban a térségből kivándorló szakemberek vitték tovább, így a klasszikus hollywoodi filmiparban, többek között Ernst Lubitsch és Erich von Stroheim alkotásaiban született újjá.
Egy emlékezetes jelenet
Marcsa beöltözik a Rollától kölcsönkapott elegáns ruhákba és grófnőnek adja ki magát. A teraszon összetalálkozik Pixi és Mixi grófokkal, akik már korábban is udvaroltak neki. Marcsa magabiztosan, de nem minden hiba nélkül játssza a nemes hölgyet, azonban a két esetlen lovag nem veszi észre a turpisságot. A karaktereket megformáló három színész, Mészáros Ági, Latabár Kálmán és testvére, ifj. Latabár Árpád fergeteges énekes-táncos jelenetben évődik egymással. Az itt előadott Csiribiri kék dolmány című szám a film egyik sokat idézett, legendás slágere lett. „A rangomra sokat adok, / és mivel én egy gróf vagyok / előfordul, hébe-hóba, / hogy magammal sem állok szóba.” – énekli Mixi gróf, majd cinkosan kikacsint a jelenetből. A nemesi életformát ironikusan kifigurázó szöveget dinamikus, humoros gesztusok kísérik, a komikusok kicsattanó életöröme minden nézőt megnevettet. A jelenet díszletei, a koreográfia és az előadásmód a klasszikus operettkultúra hagyományait idézi, de Eiben István operatőr a plánozással és a kameramozgással már megtöri a statikus színpadiasságot.
Ezt is nézd meg!
Rövidfilm a Mágnás Miska történetéről:
Kapcsolódó filmhíradók
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Kelecsényi László: Csak egy kis emlék, Filmtörténet – dalban elbeszélve. Filmkultúra, 2003
Pólik József: Az elrabolt emlékezet. A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész. Filmvilág, 2019/10, 4-8.
Hirsch Tibor: És az óra ketyeg, Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész. Filmvilág, 2017/7, 4-7.