Kicsattanó életkedv, vidám játékosság, lüktető energia. Kardos Ferenc rövidfilmje a fiatalság felszabadult életérzését ragadja meg.
fekete-fehér magyar rövidfilm, 1963, rendező, forgatókönyvíró: Kardos Ferenc
operatőr: Zsombolyai János, vágó: Rózsa János, 13 perc
Miről szól?
Az alig negyedórás kisfilm három tételben, egy egyetemista fiatalember mindennapjait követi. A jókedv, a szerelem, a tanulás és a vizsga hosszabb-rövidebb, lazán egymásba folyó életképeit Carl Orff Carmina Burana című zeneművének részletei keretezik. A rendező, Kardos Ferenc a hatvanas évek fővárosi fiatalságáról mesél.
Mitől különleges?
A Miénk a világ a fiatalság lüktető energiáját és ösztönös felszabadultságát ragadja meg. A kisfilm tarka epizódjait a feltartóztathatatlan lendület tartja egyben. Különféle arcok, figurák és helyszínek kavarognak előttünk. Párbeszédekbe hallgatunk bele, vagy messzebbről figyeljük a fiatalokat. A film középpontjában álló műszaki egyetemista, illetve a címekkel elválasztott három tétel lazán keretezik a szabadon áramló képeket.
Kardos Ferenc különféle filmnyelvi ötletekkel és vizuális megoldásokkal kísérletezik. A Miénk a világ a tükörképek és visszaverődések, a váratlan vágások, az ellesett jelenetek kaleidoszkópszerű játékából áll össze. A vidámság még az egyetemi előadás és a vizsga jeleneteiben is meghatározó. Az alkotó személyes érintettsége és empátiája szinte tapintható. A játékos kisfilm
minden elemében a fiatalság kicsattanó életkedvét ünnepli.
Hogyan készült?
Kardos Ferenc 1956-ban, Máriássy Félix tanítványaként kezdte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Tagja volt annak a fiatal alkotókból álló baráti társaságnak, akik 1959-ben megalapították a Balázs Béla Stúdiót. Az egymást a főiskoláról is jól ismerő filmesek kezdetben szorosabban dolgoztak együtt. Nemcsak az ötleteiket vitatták meg, de tevékenyen részt vettek egymás munkáiban. A Miénk a világ Kardos Ferenc Balázs Béla Stúdióban készült első rövidfilmje.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A francia új hullám világsikere a főiskoláról frissen kikerült hazai rendezőgenerációra is óriási hatást gyakorolt. Truffaut, Godard és a többiek friss látásmódja és stílusa látványosan bizonyította, máshogyan is lehet filmet készíteni. A Miénk a világ ezt a korábbi hagyományokon felülemelkedő, új utakat kereső, erősen személyes filmkészítői attitűdöt tükrözi. Kardos Ferenc kisfilmje a magyar új hullám nagy hatású darabja, illetve a rendező későbbi változatos stílusát is előrevetíti. Elemi energiáját és játékosságát a Miénk a világ a mai napig megőrizte.
Egy emlékezetes jelenet
Korcsolyázókat figyelünk, valahonnan a távolból. A kamera egy-egy önfeledten száguldó fiatalt, egymásba kapaszkodó szerelmespárt emel ki a tömegből. A figurák egytől-egyig hasra vágódnak, hanyatt esnek vagy nadrágon csúsznak. A lassítva mutatott eséseket vidám zene ellenpontozza, hőseink mosolyogva kelnek fel a jégről. Leporolják magukat, és mintha mi sem történt volna, siklanak tovább. Kardos Ferenc nagyon egyszerű és látványos ötletekkel képes egy igen összetett gondolatkört megragadni. A fiatalság botlásai nemcsak törvényszerűek, de szükségesek is.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Kézdi-Kovács Zsolt: Megtört lendület, Késői sorok Kardos Ferencről. Filmvilág, 1999/5, 43-45.
Gazdag Gyula: „Miénk a világ!”, Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I. Filmvilág, 1981/11, 28-33.