Miről szól?

Budapest, 1989 tavasza. Petya (Karalyos Gábor) a tizennyolcadik születésnapját ünnepli. A barátaival a Moszkva téren találkoznak és bulizni indulnak. A politikai helyzet közben napról napra változik, de az érettségire készülő fiatalokat mindez legkevésbé sem érdekli. Petyát a rendszerváltás helyett a haverok, az első szerelem, az első nyugati út és a vágyott autó foglalkoztatják.

Mitől különleges?

A Moszkva tér hiánypótló generációs közérzetfilm. Török Ferenc a rendszerváltás környékén felnőtt nemzedék élményeiről mesél, de a nagybetűs történelem csak a háttérben bukkan fel. Hőseinket látványosan nem hozza a lázba a politika, a nagy horderejű események szinte észrevétlenül mennek el mellettük, csak áttételesen érinti őket. Szó sincsen valamiféle kiábrándulásról vagy tudatos szembenállásról, a felnőttek világa egyszerűen hidegen hagyja a kamaszokat.

Az epizodikus szerkezetű filmet a szereplők e sajátos attitűdje és jellegzetes világlátása fogja egybe. Török Ferenc a saját emlékeit írta a forgatókönyvbe és a népszerű tinifilmek ismerős csomópontjait követi. A Moszkva tér nagy bravúrja, hogy miközben egy adott hely és pillanat személyes lenyomatát közvetíti, attól függetlenül is érvényes marad. A rendező a dokumentarista stílusjegyeket az egyszerűségre és érthetőségre törekvő tömegfilmek eszköztárával keveri. A felnőtté válás egyetemes kérdései és a megidézett hangulatok szétválaszthatatlan egységbe forrnak, a valószerűség és a nosztalgia egymást erősítik. A film lazán és könnyedén mesél, precízen idézi meg a kort és közben lényeges dolgokat érint.

Valószerűség és nosztalgia egymást erősítik

Hogyan készült?

A Moszkva tér Török Ferenc diplomafilmje. A stáb autentikus helyszíneken, többek között a címadó téren, az azóta bezárt Pajtás Étteremben vagy a rendező egykori sulijában, a Rákóczi Gimnáziumban forgatott. A háttérben felbukkanó fontos ’89-es történelmi eseményeket (Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála) a rendező archív híradók felhasználásával idézi fel. A filmben látható vonatjegy-hamisítás és az érettségi tételek körüli balhék a valóságban is megtörténtek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Török Ferenc bemutatkozása az „így jöttem” filmek itthon is komoly hagyományokkal bíró vonulatába illeszkedik, de az író-rendező némileg más nézőpontból tekint a saját nemzedékére. A Moszkva tér jó értelemben vett közönségfilm, egyszerre szórakoztató, személyes és hiteles. A hazai rendszerváltás és a korszak Budapestjének emblematikus filmes lenyomata, az ezredforduló egyik legnagyobb sikere és ma már sokak kultikus kedvence.

Egy emlékezetes jelenet 

A hétvégi bulik után az iskolában vagyunk. Közeleg az érettségi, az osztály nem nagyon veszi komolyan a kötelező formaságokat. Az osztályfőnök, aki a történelmet is tanítja, fontos bejelentést tesz a tételekkel kapcsolatban. Az apró részletekből sok mindent megtudunk a főbb szereplők jellemvonásairól. Már ebben a jelenetben is megfigyelhető, miként ér össze a forrongó politikai helyzet az egyszerű hétköznapokkal. Kovács Zsolt zseniális az osztályfőnök szerepében. Nagyszerűen ragadja meg a változásokat üdvözlő, de az uralkodó irányelveket követni kénytelen tanár hozzáállását.

A rendező

Török Ferenc a film forgatásán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn