Presszó

 

A belvárosi presszó asztalánál mindenféle alak megfordul. A végig mozdulatlan kamera a kilencvenes évek végének sajátos hangulatait rögzíti.

színes magyar játékfilm, 1997, rendező: Sas Tamás

forgatókönyvíró: Németh Gábor, operatőr: Sas Tamás, szereplők: Máté Gábor, Stohl András, Söptei Andrea, Kecskés Karina, Fullajtár Andrea, Benedek Miklós, procuder: Schulze Éva, Barbalits Péter, Horváth Z. Gergely, gyártó: Magic Media Kft., Magyar Televízió, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Három barátnő a törzshelyükön ünnepel. Bár csak kora délelőtt van, pezsgővel koccintanak. Nemsokára befut a fiatal filmes, aki flörtöni kezd az egyikükkel. A presszóban állandóan cserélődnek a vendégek. Különféle arcokat látunk, beszélgetésekbe hallgatunk bele. Fokozatosan kirajzolódik előttünk a szereplők presszón kívüli élete.

Mitől különleges?

Sas Tamás filmje álmos reggeli képpel nyit. Egy szűk belvárosi utcában vagyunk, valahol a VII–VIII. kerületben. A kamera komótosan ereszkedik, elhalad egy neonból készült Presszó-felirat mellett. Az érkező tulajdonos felhúzza a nehéz rolót. Nyit a hely. A Presszó ezek után végig egyetlen, tökéletesen mozdulatlan kameraállásból mutatja a szereplőket. A fix nézőpont következménye, hogy a néző maga is gyorsan a presszó törzsvendége lesz. 

A felbukkanó figurák a mi asztalunkhoz ülnek le, előttünk cseverésznek egymással.

A hosszabb-rövidebb epizódok egy-egy kávé vagy ital idejét teszik ki. Az emberek jönnek-mennek, találkoznak, a történeteik lassan összeállnak előttünk. Sas Tamás nem a pesti társadalom hiteles és átfogó metszetét szeretné megmutatni. A film karakterei elrajzoltak, a történeteik túlzók, a Presszó ezért egy sajátos életérzést, hangulatot ragad meg. A helyszín szigorú állandóságával szemben az idő látványosan múlik. A szereplők változnak, a történeteik hol egymásba érnek, hol párhuzamosan folynak. A folyamatos áramlásban a presszó a rendíthetetlen, állandó sziget.

Hogyan készült?

Sas Tamás a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végzett. Több rendezővel dolgozott, számos díjnyertes filmet fényképezett. A rendszerváltás környékén saját filmgyártó céget alapított. Rengeteg reklámfilmben közreműködött, később televíziós műsorokat is rendezett. A Presszó az első nagyjátékfilmje.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar közönségfilm a kilencvenes évek közepére egyre súlyosabb válságba került. A nézőszámok drasztikusan csökkentek, a nézők visszacsábításának kérdése számos rendezőt foglalkoztatott. Sas Tamás filmjei szintén a szélesebb közönségnek készültek. A Presszó szórakoztató módon ragadott meg egy sajátos életérzést, ami sokakat érdekelt. Bár a filmet csupán öt kópiával forgalmazták, végül harmincötezernél is többen váltottak rá jegyet, s elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb elsőfilmnek járó díját.

Egy emlékezetes jelenet

A presszó állandó vendége egy elegáns úriember. A férfi kifogástalan modorú, mindenki megkülönböztetett tisztelettel bánik vele. Bár a pincér egyszerűen csak „professzor úrnak” szólítja, gyorsan kiderül, egészen másról van szó. A Benedek Tibor megformálta férfi a környék „keresztapája”, aki bármilyen problémát képes megoldani. A karakter a Ponyvaregényből ismerős, Harvey Keitel alakította elegáns problémamegoldó, Winston Wolf hazai alakmása. A kultikus figura megidézésével a film a kilenceves évek egyik legnagyobb hatású rendezője előtt tiszteleg.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Singer Péter: Presszó a hazugságokhoz és csalásokhoz. Filmkultúra, 1998.
Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla?, Presszó. Filmvilág, 1998/4, 12-13.
Kövesdy Gábor: Beszélgetés Sas Tamással. Filmvilág, 1998/3, 20-22.

A rendező

Sas Tamás (balra) és Janisch Attila 1991-ben, az Árnyék a havon forgatásán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Sas Tamás 2009-ben Presszó 10 év címmel 12 részes tévésorozat és mozifilm formájában is leforgatta a film folytatását.