Résfilm

 

Egy japán klasszikus rendhagyó formában. Az örökké kísérletező Kardos Sándor ismét meglepi a nézőt.

színes, magyar rövidfilm, 2005, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Kardos Sándor

főszereplők: Nakagami Hisato, Yamada Ayaka, Kardos Sámson, producer: Muhi András, gyártó: Inforg Stúdió, 19 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Mitől különleges?

A film egy kiváló irodalmi alapanyag bravúros feldolgozása. A japán bushido értékrendhez kötődő történet egyszerű és elegáns, amivel a célkamera használatával kísérletező képek meglepő harmóniában állnak. A Résfilm radikális formai kísérlet, de arra készteti a nézőt, hogy elmélyedjen az esztétikai és erkölcsi hagyományok világában.

Hogyan készült?

A Résfilm a japán Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) A zsebkendő című, 1916-ban írt novellájának adaptációja. A szerző műveit mások is filmre vitték már, az ő munkái alapján készítette például Akira Kuroszava híres A vihar kapujában (1950) című alkotását. Az operatőr-rendező Kardos Sándor eredeti végzettsége népművelő-magyar szakos tanár, így rendkívüli műveltségén túl a minőségi irodalmi anyagok iránti érdeklődése is erősen meghatározza a munkáit. A narrátor Helyey László, akinek meditatív hangvételű előadását különleges technikával rögzített képek kísérik.

Kardos ebben az esetben olyan kamerával dolgozott, amelyet a sportversenyek célfotóinak készítésére használnak. Ennek működési elve annyiban különbözik a hagyományos felvevőgépektől, hogy nem képkockákat rögzít, hanem számtalan függőleges vonalat egyetlen, 0,2 mm-es résen keresztül. A végső látványt a témától való távolság, a filmszalag haladási iránya és a sebessége is meghatározza. Ezzel pontosan leképezi a mozgás folyamatát, de az emberi tapasztalattól és a hagyományos konvencióktól eltérő módon ábrázolja azt. A nézőnek olyan érzése van, mintha egy nagyon hosszú szalagot vagy éppen keleti táblaképet látna, amelyet olykor jobbról balra, máskor balról jobbra mozgatnak előtte. A felvételeken megjelenő tárgyak, alakok nem pontosan kivehetők, de valamiképpen mindig kapcsolódnak az elhangzó szöveghez. Kardos először ezt a rendkívüli formát találta meg, később keresett hozzá megfelelő témát.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kardos Sándor egyike azon alkotóknak, akiknek lételeme a kísérletezés. Különösen izgatja a képek természete, érdeklődését már gyerekkorában megalapozta a fényképész édesapjával töltött idő.

Munkáiban az érzékelés határait feszegeti, azonban a lehetséges és lehetetlen képformákat nem pusztán önmagukért, hanem összetett filozófiai rendszerben alkalmazza.

A véletlen hibák és a spontán felvételek szépségét bemutató Hórusz Archívum egy olyan privátfotó kollekció, amely sok évtizedes, hatalmas gyűjtőmunkájának eredménye. A sírásó (2010) című film már egész estés hosszban épít a célkamera vizuális világára, míg az Átváltozás (2009) a gömbkamera megoldásaival játszik. A célkamerával felvett kísérletek nem csak a magyar filmtörténetben, de nemzetközi vonatkozásban is egyedülállók. Bár médiaművészeti párhuzamokat lehet találni, a Résfilm mutatja meg a legletisztultabban a technikában rejlő esztétikai lehetőségeket. A film a 36. Budapesti Magyar Filmszemlén elnyerte a kísérleti filmek kategóriájának fődíját, de szerepelt az 58. Cannes-i Filmfesztivál Rendezők Kéthete című programjában is.  

Egy emlékezetes jelenet 

A professzor visszaemlékszik a berlini diákéveire, valamint arra, milyen érdekes dolgokat tapasztalt a nyugati kultúrában. Ezeket a tapasztalatokat aztán összeveti azzal a helyzettel, amiben éppen van. A képeken a berlini emlékek és a japán jelen pillanatai követik egymást, amelyek a szemlélő horizontján különböző irányokba mozognak. A cselekményt valójában a narráció jelöli ki, a látottak alapján nem tudnánk követni a történetet. A személyek és a tárgyak elmosódottak, furcsák, ismerősek, de mégis idegenek. A japán tér esetében különösen nehéz a nyugati néző dolga, mert itt olyan formákkal találkozik, melyekhez nem szokott, ezért rendkívüli koncentrációt igényel az azonosításuk. Ez a választás tudatos az alkotó részéről, aki a kevéssé ismert világ ábrázolásával még több figyelmet igényel a nőzőtől, még jobban bevonja őt a filmbe.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Ardai Zoltán: A képmester kertje, Résfilm. Filmvilág, 2005/7, 24-25.
Stőhr Lóránt: Amikor térré válik az idő, Beszélgetés Kardos Sándorral. Filmvilág, 2005/7, 22-24.

A rendező

Kardos Sándor
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Hórusz Archívum mára körülbelül másfél millió kidobott, vett vagy kapott privátfotóból álló gyűjtemény. Családi ünnepek, ételfotók, emberek kedvenc tárgyaikkal, legszebb ruháikban. Az archívum neve Hórusz egyiptomi isten szemére utal, mely a teljesség jelképe. A szem egyes részei különböző érzékterületeket szimbolizálnak, matematikailag értelmezve pedig a végtelen felé tartó törteket jelképeznek.