Zárt tárgyalás

 

Csodálatos eleganciával előadott történet egy szerelmi háromszögről a komolyzene vonzásában és Radványi Géza első rendezésében.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1940, rendező, forgatókönyvíró: Radványi Géza

operatőr: Icsey Rezső, főszereplők: Páger Antal, Tasnády-Fekete Mária, Timár József, Somlay Artúr, Bihari József, Vaszary Piri, 92 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Szentgyörgyi Péter (Timár József), a híres zongorista, beleszeret a fiatal növendékbe, Annába (Tasnády-Fekete Mária). Szerelmük nem teljesedhet be, csak öt évvel később találkoznak újra, amikor Anna már Péter barátjának, Benedek Gábornak (Páger Antal) a felesége. Benedek Gábor kiváló védőügyvéd, aki éppen egy féltékenységből elkövetett emberölés ügyén dolgozik. A régi vonzalom újra feléled Péter és Anna között, Gábor pedig maga is megtapasztalja, hogy milyen érzés a féltékenység. Bár a döntés nagyon nehéz, az asszonynak végül választania kell a két férfi között.

Mitől különleges?

A film szépen megrajzolt lélektani dráma, mely egy klasszikus szerelmi háromszög története. Dramaturgiája nem a fordulatokra, sokkal inkább az érzelmek finom fejlődésére, az apró gesztusokra épül. Hősei értelmiségi figurák, művészek, ügyvédek, orvosok, de letisztult formája, mindenki számára érthető kérdéseket tesz fel. A klasszikus komolyzenei darabok ízlésesen, átgondoltan támogatják az elbeszélést.

Elegáns stílusa különösen élvezetes

Hogyan készült?

Az Atelier cég gyártásában készülő filmet 1940-ben forgatták augusztustól szeptemberig, majd november 21-én mutatták be. A művet mind a közönség, mind a kritika nagyon jól fogadta, a Magyar Film szerzője egyenesen így írt róla: „A történet pergése közben pedig elszórakoztunk, okultunk, gyönyörködött a szemünk, s a végén úgy éreztük a film szülte jóleső, egészséges mámorunkban, mintha nem is magyar, hanem – mondjuk – francia filmet láttunk volna. Ami azonban a legjobban meglepett bennünket, az a

töretlen vonalvezetésű dramaturgia, filmszerűség, rendezési elegancia és biztonság, 

ami a film fiatal írójának és rendezőjének, Radványi Gézának felejthetetlen érdeme.” 

A külsőben rögzített felvételek a korabeli Eger több emblematikus helyszínét is megörökítették. Operatőre, Icsey Rezső ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb szakembere, akinek nevéhez többek között az Egy szoknya, egy nadrág és a Machita is fűződik. Icsey a világháború után elhagyta az országot, és fényes pályát futott be Brazíliában. A pszichológiai ábrázolásban fontos szerepe van a zenének, melyet Liszt, Beethoven, Kodály és Chopin műveinek felhasználásával Fényes Szabolcs jegyez. Mária szerepében Tasnády-Fekete Máriát látjuk, aki ekkoriban jellemzően az értelmiségi végzet asszonya karakterek izgalmas megformálója, egyébként pedig a rendező felesége. Férjét a színészlegenda, Páger Antal alakítja. A film segédrendezője, Máriássy Félix a következő korszak filmtörténetének egyik emblematikus alkotója lesz.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


A Zárt tárgyalás Radványi Géza első rendezői munkája, mellyel azonnal megszerzi az országos elismertséget. Radványi Bécsben, Párizsban és más nyugat-európai központokban tanulta a mesterséget, innen hozta tudását Magyarországra a negyvenes évek elején. A film illik az évtized melodrámáinak sorába, azonban hangvétele közel sem olyan komor, mint a későbbi filmeké. Humanista szemlélete megelőlegezi a rendező későbbi filmjeinek értékrendjét, elegáns stílusa különösen élvezetes.


Egy emlékezetes jelenet

Szentgyörgyi Péter Anna zongorajátékát hallgatja, miközben a múltról beszélgetnek. Az asszony szomorúan meséli el, hogyan adta fel a művészi karrierjét azért, hogy a gyakorlatias életet élő ügyvéd tisztes társa lehessen. Gábor hazaérkezik, és megdöbbenve látja, hogy felesége milyen meghitten tölti az időt a másik férfival. A zongoraórának gyorsan vége lesz, azonban a jelenet szavak nélkül érzékeltetett feszültsége sokáig a nézővel marad.

Ezt is nézd meg!

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Új filmek: Zárt tárgyalás. Magyar Film, 1940/47, 7.
Nemeskürty István: Valaki Európában, Radványi Géza első négy filmje: 1940-41. Filmvilág, 1979/12, 8-9.
Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot, Radványi Géza. Filmvilág, 2008/1, 12-15.

A rendező 

A film főszerepét alakító Tasnády-Fekete Mária színésznő és Radványi Géza rendező – civilben: házaspár (forrás: Fortepan)

Tudtad?

Radványi Géza 1948-ban emigrált – külföldön is sikereket ért el, több mint húsz filmet rendezett. Ebben az időszakban fedezte fel a franciák egyik legnépszerűbb komikusát, Louis de Funest és a különleges szépségű, eredetileg bolti kiszolgálóként dolgozó Genevieve Page-t.