MAGYAR HANGZÁS
A blokkba válogatott filmek egy kivételével frissen restauráltak. Mindegyik a kádárizmus lomha, szürke valóságával szemben a szabadság frissességével fogant. Alkotóik nem tagolódtak be a kultúrpolitika bűvös háromszögének „támogatott” falanszterébe, hanem legfeljebb tűrt, vagy tiltott zónában fejezték ki a világról alkotott véleményüket. Gaál István Sodrásban című filmjének kortárs zenéje, valamint Vivaldi és Frescobaldi műveinek alkalmazása időtlen távlatokat ad a hatvanas évek jellegzetes témáit a tájjal elmondó, kirobbanóan új vizualitású műnek. Az Új Zenei Stúdió és a Balázs Béla Stúdió termékeny együttműködését példázó 8 kísérleti film formateremtő törekvéseit e zeneszerzők a magyar filmtörténet olyan nagyszabású vállalkozásaiban is folytatták, mint a Psyché. Magyar Dezsőnek a Hat Brandenburgi versenyből készült remekművét, az első darabot, a Büntetőexpedíciót jellegzetes, hatvannyolcas áthallásai miatt nem engedte vetíteni a cenzúra. Zolnay Pál Fotográfia című munkája egy olyan fikciós dokumentumfilm, melyben Sebő Ferenc zenéje különös, absztrakt réteget húz az interjúalanyok, a fotós és a retusőr köré... A film a megtalált valóságtól eltérített, csodálatos feszültségű anyaggá válik, nemkülönben a Rock-térítő, Xantus János filmje, amely a Neurotic együttesről készítendő dokumentumfilmnek indult, de menet közben Pajor megtérését rögzítette a Hit gyülekezetbe. Az István, a király, a Megáll az idő és a Kopaszkutya különböző műfajokban járja körül a rockzene és a folyamatosan átalakuló társadalmi környezet ellen lázadó viszonyokat, hogy Xantus János Eszkimó asszony fázik című filmjében a legmarkánsabb színekben jelenhessen meg az underground zene és vizualitás.