Mezítlábas parasztfiúból lett filmsztár – 90 éve született Soós Imre
Soós Imre mindössze 27 évet élt: 8 év színészet, 15 filmszerep után tisztázatlan körülmények között mondott búcsút az életnek. Mint fékezhetetlen, meg nem értett, önsorsrontó zseni él a nemzet emlékezetében.
Szőts István (1912–1998)
Torzóban maradt életműve minden darabja gondot okozott a cenzúrának, mert meg nem alkuvó szellemiséget, korszakalkotó, új tartalmat és formát hozott a korabeli magyar filmmel szemben.
A magyar abszurd krónikása – Gazdag Gyula
Gazdag Gyula 65 éves. Különös rekord fűződött a nevéhez: kilenc filmjét tiltották be. Ezt a rekordot csak A határozatot Gazdaggal közösen jegyző Ember Judit döntötte meg.
Fábri Zoltán, a japán tornatanár
A vasfegyelme, pontossága miatt a szakmában „japán tornatanárnak” becézett Fábri rácsodálkozó tekintettel fogadta, ha az emberi méltóságon csorba esett, ha forgatókönyveit elutasították, vagy egyszerűen leállították, ha rá akarták beszélni valamire; ugyancsak, ha „figyelmeztették”.
Búcsú Xantus Jánostól
A filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy – mondta egyik utolsó interjújában.
A szerető együttérzés filmje – Testről és lélekről
Enyedi Ildikó 18 év után forgatott Arany Medve-díjas, FIPRESCI díjas filmje már az első képsoraival lenyűgöz. Nézem a szarvasokat, amint havas ágak fedezékében táplálék után kotorják az avart, figyelnek, isznak.
François Truffaut „nagydíjasa”
Az 1956-os verseny után hat évtizeddel a Körhinta visszatér Cannes-ba. A 70. jubileumi Cannes-i Filmfesztivál közönsége a Cannes Classics szekcióban láthatja a magyar film nyelvét látványosan megújító filmet, amely mellett egy akkor még nagyon fiatal filmkritikus, bizonyos François Truffaut kisebb forradalmat robbantott ki, amiért nem kapott Arany Pálmát.
Egy elbűvölő elsőfilm – Az én XX. századom a Berlinale Classics-ban
A 2017-es Berlinale közönsége egy új Enyedi Ildikó-filmet ünnepelhetett. A 18 év után visszatérő rendező filmje, a Testről és lélekről itt nyerte el első nemzetközi díját, az Arany Medvét. Az azóta Oscar-díjra is jelölt film után idén is vetít Enyedi Ildikó-filmet a fesztivál.
Magyar film – Cannes, 1968
Éppen 50 éve, hogy elmaradt a verseny az 1968-as, 21. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Ez volt az egyetlen olyan alkalom, hogy két magyar játékfilmet válogattak be hivatalosan a 27 nagyjátékfilmet tartalmazó versenyprogramba.
Több, mint folyó – A Duna A tanú című filmben
„A Duna több önmagánál, valahogy a történelem, a sors metaforája” – mondta Bacsó Péter, akinek felejthetetlen kultuszfilmjében, A tanúban az imádott folyó nem egyszerű helyszín, hanem főszereplővé lép elő a csodálatos színészek mellett. A haza, de egyszersmind a végzet, a könyörtelen valóság metaforája is.
Isten éltesse Sára Sándort!
Filmjeiből készült montázzsal köszöntjük Sára Sándort, aki a magyar filmtörténet legnagyobb erejű képeivel fejezte ki mindazt, amit hazáról, történelemről, magyar sorsról, az egyszerű emberek életéről gondolt.
"A Mészáros Márta-csoda"
„Mészáros Márta csodája az éleslátás és érzékenység csodája, egy asszony csodája, aki úgy beszél társairól, ahogy egyetlen férfi sem tud (kivéve talán Bergmant).” Ez a film új szemléletet hozott Európa s a világ filmgyártásába.
Mit adnak Mészáros Márta filmjei a világnak?
Fazekas Eszter, a Filmarchívum digitalizálási és filmfelújítási menedzserének bevezetője a berlini Collegium Hungaricumban rendezett Mészáros Márta napon, 2019. február 13-án.
Psota, a királynő
Ma lenne 90 éves Psota Irén, ez az önpusztító, partnereit is százszoros energiákkal mozgósító főnixmadár. Minden porcikája maga a tűz volt: ritmus, diszharmónia, tehetség és sokrétűség.
Kamera és teodolit – Sára Sándor halálára
A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja, vizuális nyelvének egyik megújítója a nagytotál és a közelkép utánozhatatlan dinamikájával fogalmazta a magyar tájba örök témáját, a kisebbségek és a kiszolgáltatott emberek sorsát, történelmi hányattatásait.
A restaurált filmek listája
Ezeket a filmeket restauráltuk 2017 óta a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében:
„A látvány nyelvén” – Hildebrand István operatőr emlékezete
Életének 94. évében tegnap este „egy fény, s egy sugár” szárnyán itt hagyott minket a magyar filmművészet doyenje, Hildebrand István Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze, akinek nevéhez olyan legendás filmek kötődnek, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kertes házak utcája, vagy Bódy Gábor Psychéje.
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
