Szerző: Soós Tamás

Találatok száma: 29

Rendezés:

Werckmeister harmóniák Tarr Béla és Krasznahorkai László fő műve a Sátántangó és a Kárhozat mellett. Létfilozófia, apokalipszis és egy szent bolond kálváriája.
Fagyöngyök Ember Judit, a legbetiltottabb magyar filmrendező dokumentum-játékfilmje, amelyben mély emberismerettel ábrázolja a női sorsot.
Nincsen nekem vágyam semmi Mundruczó Kornél első rendezése, egyben a kevés magyar melegfilm egyike, amely kendőzetlenül mutatja be a fiúprostituáltak világát.
Egymásra nézve Makk Károly melodrámája volt az első magyar film, ami pozitívan mutatta be az azonos neműek szerelmét.
Árnyék a havon Janisch Attila fekete-fehér, egzisztencialista thrillerében Tarr Béla találkozik Hitchcock és Dosztojevszkij szellemével.
Vasvirág Óbudai szerelmesfilm a munkanélküli kelmefestőről és a hetyke mosodáslányról, a lírai realizmus csodaszép alkotása, amelyben lobog a szolidaritás a szegények iránt.
Szépek és bolondok „A legjobb Mándy Iván-film, amit nem Mándy Iván írt.” Szász Péter szomorú vígjátéka a szocializmusban ittragadt kisemberek hiábavaló kitartásáról mesél Kállai Ferenccel és Bodrogi Gyulával a főszerepekben.
Saul fia Nemes-Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
Ha megjön József Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.
Csak a szél Fliegauf Bence Berlinben is díjazott művészfilmje a 2008-2009-es cigánygyilkosságokról.
Woyzeck Szász János sajátos Büchner-adaptációja, amely főszereplőjét, Kovács Lajost egyenesen a Radiohead klipjébe katapultálta.
Anyám és más futóbolondok a családból Ironikus családregény a 20. század magyar sorsfordulóiról, és egy asszonyról, aki derűs iróniával igyekezett kimaradni a történelemből. Főszerepben a 100 éves Danuta Szaflarska.
Tízezer nap A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.
Szirmok, virágok, koszorúk Lugossy László filmje úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető, és a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel.
Mephisto Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó színészről, amely a magyar filmek közül elsőként nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Megáll az idő Gothár Péter és Bereményi Géza kultuszfilmje. 1956, Coca Cola, házibuli, még a szar is le van szarva, le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!
Déryné, hol van? Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.
BUÉK! Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. Szomorú humorú, nemzedéki közérzetfilm a Kádár-kori pangásról.
Sodrásban A magyar új hullám nyitófilmje a hatvanas évek fiatal értelmiségéről, akik nemcsak a Tiszában eltűnt társukat, de a helyüket is keresik a változó világban.
Körhinta A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszarakta Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Feldobott kő Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.
A tizedes meg a többiek „Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton kultikus vígjátéka, melynek szállóigéi beépültek a köznyelvbe.
Angi Vera Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
Hannibál tanár úr Nyúl Béla örökérvényű küzdelme, a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.
Húsz óra Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.
Jób lázadása A vészkorszak egy kisfiú és egy gyermektelen zsidó házaspár szemszögéből. Egyszerű, tiszta, emberséges film a zsidó kultúráról, amit a holokauszt elpusztított.
Eldorádó A rendszerváltás emblematikus filmje, Bereményi Géza önéletrajzi remekműve, amely a mindenkori rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Bizalom Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.
A napfény íze Az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető eposza a 20. századi magyar történelemről.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem