Várkonyi Mihály 1891. március 31-én született Kisvárdán, színészként a Kolozsvári Nemzeti Színházban debütált. Karrierjének állomásai szorosan összefonódtak a színigazgató Janovics Jenő munkásságával, aki 1913-tól gyártott filmjeinek főszereplőjévé tette. Janovics filmgyártó cégét, a budapesti Corvint 1917-ben Korda Sándor vette át, aki folytatta a munkát az addigra már ismert filmszínésszé váló Várkonyival.

A Corvin filmgyár 1917/1918-as szezonját impozáns újsághirdetéssel népszerűsítette a Mozgófénykép Híradó; 1917. június 3-án megjelent számában vezető színészeit állította a moziközönség elé. A reklámot a korszak egyik legnagyobb grafikusa és számtalan némafilmplakát alkotója, Sátori Lipót készítette. Szövege: „A jövő az 1917/18 évi Várkonyi Mihály sorozaté.” Várkonyit ebben a szezonban öt Corvin-filmben láthatta a közönség, melyek közül kettő, A csikósban és a Mágiában játszott karaktere jelenik meg a plakáton. Sátori művészi vízióját dicséri, hogy a kép a konkrét szerepektől elemelkedve egyúttal Várkonyi kétféle filmes perszónáját is megjeleníti: a háttérben a nép talpraesett, becsületes gyermekét, az előtérben az elegáns, modern nagyvárosi férfit. A szezon Várkonyi-filmjei is ezt a képet igazolták: 1917 során került bemutatásra A csikós (Pásztory M. Miklós) és A csaplárné a betyárt szerette (Janovics Jenő) című film, melyekben Várkonyi rátermett falusi legényt játszik, aki tragikus eseményekbe keveredik szíve választottja miatt. A riporterkirály (Pásztory M. Miklós) és a Mágia (Korda Sándor) című filmekben ellenben a leleményes nagyvárosi ifjú szerepét kapta, aki leküzdi az elé gördülő akadályok okozta nehéz helyzeteket, így elnyeri szerelme kezét. A Korda Sándor által jegyzett Mikszáth-adaptációban, a Szent Péter esernyőjében szintén hasonló karaktert, a főszereplő Wibra Gyurit alakította.

Várkonyi kortársai szerint a markáns negatív figurák mellett a nemeslelkű, fiatal szerelmes szerepében nyújtott igazán kiemelkedő alakítást, melyet különféle tematikájú és műfajú filmekben is meg tudott ismételni. A 25 éves mozi írja róla: „…Várkonyi minden alakításban egyforma: rokonszenvesen férfias, elegáns és hódító. Minden szerepét mélyen átérzi, de amiben talán a legtöbb szenvedélyt adja, amiben szinte fölülmúlhatatlan, az a hősszerelemes-szerep: Várkonyi vadul és forrón tud csókolni és ilyenkor szinte hypnotikus láz lobog különösen a fiatal hölgyközönség ereiben…”

Várkonyi a korszak egyik legfoglalkoztatottabb színészeként 1916-tól 1919-ig összesen 13 Corvin filmben szerepelt, de más filmgyártó vállalatok is szívesen forgattak vele. Magyarországon összesen 37 filmet készített, majd az 1920-as években az emigrációt választotta, és osztrák, valamint német produkciókban vállalt szerepet. Hamarosan szerződést ajánlott neki Cecil B. DeMille, a neves amerikai rendező, így Victor Varconi néven kezdett nagyívű hollywoodi karrierbe.

1918-ban, amikor a film megítélése még kérdéses volt, Várkonyi így vallott a filmszínészi hivatásról: „Szóval, ezt is lehet művészetté tökéletesíteni. Ehhez alkalmas külső (ha nem is szép, de mindenesetre érdekes és kifejező arc) nagy játéktudás, jó rendező és mindenekelőtt színésztehetség kell.”

 Olló – kis- és aprónyomtatványok, érdekes kivágatok, cikkek