Jel-mez – Katona Piroska jelmeztervei a Szerelemhez #34

2021.08.06.

A Filmarchívum jelmeztervtárában megtalálhatók Katona Piroska rajzai a Szerelem című film kosztümjeihez. A jelmeztervezők munkájáról általában kevés szó esik, ebben a filmben viszont különös szerepet kapott a szereplők öltözéke.

Katona Piroska (1933-1972) az 1960-as évek sokat foglalkoztatott jelmeztervezője, korán lezárult életművében sok kiemelkedő alkotást találhatunk. 1956-ban végzett az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán, majd Fejér Tamás Szerelem csütörtök című 1959-es alkotásához tervezett elsőként jelmezeket. A párhuzamosan színházban és tévéfilmekben is dolgozó Katona olyan magyar filmek kosztümeit alkotta, mint például a Párbeszéd (Herskó János, 1963), A Tenkes kapitánya (Fejér Tamás, 1964) vagy A tizedes meg a többiek (Keleti Márton, 1965). Gyakrabban dolgozott kortárs időben játszódó filmeken, de munkái között olyan alkotások is szerepelnek – A Noszty fiú esete Tóth Marival (Gertler Viktor, 1960), vagy a Fekete város (Zsurzs Éva, 1971) –, melyek egy letűnt korszak alapos ismeretét kívánják a tervezőtől.

Kortársa és kollégája, Mialkovszky Erzsébet szerint a történelmi filmekben „tudta leginkább megvalósítani filmen is azt az alapvető tervezői törekvését, ami színházi munkáit is jellemezte: az egyszerű, dekoratív formákat, tiszta, viszonylag nagy, egységes felületeket, a néhány színre, azok különböző árnyalataira épülő egységes hatást.” Ennek ellenére a magyar filmben meglehetősen ritka műfajban, a sci-fiben is kipróbálta magát (Fejér Tamás: Az idő ablakai, 1969) és nagy szerepet vállalt a film hangulatának megteremtésében. Makk Károllyal és Törőcsik Marival már az Elveszett paradicsomban is együtt dolgoztak, a Szerelem azonban különösen a szívügye volt.

A Szerelem két asszony törékeny kapcsolatát mutatja be, mégis egy korszakról fest jellemző képet. Főszereplője Luca, akinek a férjét politikai okokból bebörtönözték. Ő viseli gondját a férfi idős anyjának, és hogy tartsa benne (s talán saját magában is) a reményt, azt mondja neki, hogy fia azért van távol, mert filmet forgat Amerikában. Az eseményeket az idős Mama emlékei, tudati képei szövik át, melyek a boldog békeidők világát csempészik a film rideg valóságába.

A Szerelemben vizuálisan két történelmi korszak fonódik össze, melyben nagy szerepe van a kosztümöknek is. Katona szecessziós stílusú jelmezei szinte tapintható közelségbe hozzák a boldog békeidőket – és még ha csak villanásnyi időre láthatók is –, a film vizuális világának alapját teremtik meg. Emellett a Mama jelenbeli ruháit tea segítségével sárgította meg kissé, hogy látszódjon rajta az az idő, ami elteltével az asszony – csakúgy, mint az emlékeit – még mindig őrizgeti a számára kedves holmikat.

A „kortárs” jelmezek szerepe még nagyobb a filmben. Olyan eszközt biztosítanak az alkotók számára, amivel igazán tabudöntővé tudták tenni a filmet. A Szerelem cselekményének ideje ugyanis tisztázatlan, márpedig 1970-ben még egyáltalán nem volt mindegy, hogy egy film a Rákosi-korszakot kritizálja – amelytől a Kádár-rezsim elhatárolódott – vagy a Kádár-korszak hajnalát, azaz az ’56 utáni megtorlásokat. Makknak évekbe telt, mire a Szerelem forgatókönyvét sikerült átvinnie az engedélyező bizottságon. A film végül azzal a feltétellel készülhetett el, hogy semmiképp sem a Kádár-korszakban játszódik. Ennek ellenére megjelennek benne olyan apró utalások, melyek sejtetni engedik, hogy egy nem is olyan régen történt terror időszaka inspirálta a történetet. Ezek közé tartozik a jelmez is.

A jelmeztervek és a megvalósult jelmezek a filmben

A férfiak ruházatáról szinte egyáltalán nem lehet eldönteni, hogy az ötvenes évekből vagy a hatvanas évek elejéről származnak-e. A filmben Törőcsik Mari által viselt és a képen is látható darabok azonban már finom részleteikben a hatvanas évek hangulatát árasztják magukból. Amellett, hogy a ruhák egyszerű szabása és dísztelensége megnehezíti az azonnali beazonosítást, mégis felismerhetők olyan részletek, mint például a szűk szoknya, amit az ötvenes években kifejezetten mellőztek (ugyanis „jampecdivatnak” számított) és csak később, a hatvanas évektől vált elfogadottá. Emellett a jelmez sokat elárul Luca karakteréről is: a visszafogott, szigorú vonalú ruhák egyaránt beszélnek a nemkívánatos személyként elő nő szociális helyzetéről és arról a belső tisztaságról és erőről is, amivel az élet megpróbáltatásait viseli.

Katona Piroska jelmeztervezői leleménye így alkotó módon járul hozzá a Szerelem vizuális szépségéhez és bátor többértelműségéhez.

Források, érdekességek

Böszörményi-Nagy Orsolya: Film: produkció és recepció között. A Szerelem című film értelmezései. Korall, 2016. 65. sz. 36-55. old.
Gelencsér Gábor: Miért szép? A Szerelem és a hetvenes évek magyar filmművészete. Metropolis 1999/ősz
Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. Az öltözködés és a divat Magyarországon az 1950-es és az 1960-as években. Országos Széchényi Könyvtár, 1956-os Intézet és Oral History Archívum