Hans Hinrich és Aldo Frosi filmje, a Tentazione az olasz filmek azon vonulatába tartozik, melyek Magyarországon vagy magyar szereplőkkel készültek. A bűnügyi dráma középpontjában egy szigorú erkölcsű budapesti bíró áll. Szabó úr éppen egy mérnök ügyét tárgyalja, akit azzal vádolnak, hogy megölte a feleségét. A bírót megkörnyékezi a vádlott szeretője, Gizella, a gyönyörű énekesnő, hogy elérje szeretője fölmentését. A Szeleczky Zita és Kiss Ferenc főszereplésével 1941-ben készült film Magyarországon Revücsillag címen került volna mozikba, de a hazai premierre soha nem került sor.

Hogyan bukkant fel most a Revücsillag?

Ez egy nagyon érdekes történet. Korábban is tudtunk a filmről, de Magyarországon nem volt fellelhető egyetlen kópiája sem. Annyit sejtettünk, hogy valahol külföldön esetleg megvan, így Szeleczky Zita keresztfia, Jávor Zoltán írt a római konzulátusnak, hogy keresi ezt a filmet. Nagy meglepetésünkre pozitív választ kapott. A konzul megkereste a római filmarchívumot, ahonnan megküldték neki az anyagot. Tehát Jávor Zoltánnak köszönhetően akadtunk rá, elég váratlanul.

Hogy került Szeleczky Zita Olaszországba?

A magyar-olasz kapcsolatok nagyon szorosak voltak a Horthy-korszakban, amit különböző kulturális egyezmények erősítettek. Ennek köszönhetően 1925 és 1945 között számos magyar filmes – színész, rendező, forgatókönyvíró – dolgozott Olaszországban, mint például Tabódy Klári, Ráthonyi Ákos, Aszlányi Károly, Radványi Géza, Simor Erzsi, Jávor Pál és még sorolhatnánk a hosszú névsort. Több mint 50 magyar film ment az olasz mozikban és 13 magyar filmnek készült el a remake-je. Ez azt jelentette, hogy Szeleczky Zita már eleve ismert volt az olasz mozinézők számára, hiszen játszották a filmjeit, például a Rózsafabotot, amit 1940-ben készített.

1941-ben filmproducerek érkeztek Magyarországra és megnézték a filmgyárban Szeleczky frissen elkészült felvételeit, aki éppen az Egy éjszaka Erdélyben című filmet forgatta. Egyből kiválasztották, és jelezték neki, hogy legközelebb vele szeretnének dolgozni, partnere pedig Kiss Ferenc lesz. Ebben az évben a színésznő életében is fordulat állt be, hiszen szakított a Nemzeti Színházzal, ami országos üggyé vált. A szakítás oka, hogy nem vállalta Tünde szerepét, amit Németh Antal igazgató osztott rá. Ezután több szabadideje maradt, tehát vállalhatta a szerződésben foglalt többhetes olaszországi tartózkodást. Szeleczky Zita és Kiss Ferenc 1941. szeptember 2-án utaztak el, valószínűleg Velencébe, de a felvételek főleg Rómában és Torinóban készültek. Azért Velencébe mentek először, mert ott éppen szeptember elején zajlott a Velencei Biennále, ahol az Egy éjszaka Erdélyben Aranyserleget nyert, így ezt is promotálták az eseményen megjelent magyar színészek. A Revücsillag forgatása elég hosszúra nyúlt, Szeleczky Zita csak november 8-án térhetett haza, az első sajtótudósítás másnap jelent meg arról, hogy újra itthon van. Érdekes, hogy a visszaemlékezéseiben panaszkodott arra, hogy az ellátás nem volt megfelelő és eléggé megviselte ez az időszak. Tudni kell, hogy Olaszországban ekkoriban már élelmiszerhiány volt és egyéb nehézségekkel is meg kellett küzdeniük. Szeleczky azt is hiányolta, hogy egyetlen családtagja sem kísérhette el az útra. A megpróbáltatásoktól annyira legyengült, hogy megbetegedett és hat hónapig nem is tudott színpadra állni.

Magyar művészek külföldön. MFI – Zsabka Gyula. A Híradó Filmszínház különkiadása 67. 1941. szeptember:

Miért érdekes ez a film?

 (forrás: OSzMI)

A film olasz címe Tentazione, azaz Kísértés. Ez Farkas Zoltán 1941-ben forgatott Kísértés című filmjének olasz remake-je volt. A történet központjában itt is egy bíró áll, akit megpróbál egy fiatal énekesnő elcsábítani, és ez adja a dráma konfliktusát. A Cinecittà ekkoriban a legfontosabb olasz filmgyártó központnak számított, ezt a stílusú filmvonulatot pedig a „Cinecittà Magyarországának” is nevezik. A rengeteg magyar vonatkozású filmnek különös társadalompolitikai oka van. Az olasz filmvilágot jelentősen korlátozta a fasiszta valláserkölcsi látásmód, aminek következtében olasz színészeknek nem lehetett bizonyos bűnügyi történeteket vagy könnyűvérű nőket megjeleníteni. Ezért is ültették át ezeket magyar helyszínekre és játszották a bűnözőket vagy laza erkölcsű nőket magyar színészek. Így Gizella, a Revücsillag hősnője is magyar és történet is Budapesten játszódik. A fasiszta nőideálba leginkább az erkölcsös nő, a gyermekét nevelő anya fért bele, így az olasz színésznők is inkább ilyen karaktereket játszottak. Ennek a következménye, hogy az olasz filmek egészen furcsa képet festettek Magyarországról. Ez egy külön fejezet az olasz filmtörténetben, amit itthon alig ismerünk.

A magyar nézők láthatták ezt a filmet?

A film az olasz mozikban 1942-ben jelent meg, Szeleczky Zitát Lydia Simoneschi szinkronizálta, Kiss Ferencet pedig Mario Besesti. Azt tervezték, hogy a magyarországi bemutatóra is szinkronizálják a filmet, tehát nem az olasz verziót vetítik felirattal. Tulajdonképpen ez lett volna az első szinkronizált film Magyarországon, de a bonyolult technikai folyamat miatt csúszott a bemutató. Csak 1944-re körvonalazódtak a munkálatok, ekkor elkészült a plakát is, amin a Revücsillag forgalmazási cím látható. Azonban a háborús események és a nyilas fordulat elsodorták a vállalkozást, így csak a plakát maradt ránk a terv emlékeként.

A film vetítése a 4. Budapesti Klasszikus Film Maratonon 2021. szeptember 26-án 14.30-kor a Toldi mozi kistermében.

Oldalak a Revücsillag fotóregényként megjelent francia változatából. A fotóregény az NFI – Filmarchívum könyvtárában elérhető.

További ajánlott olvasmány: Alessandro Rosselli: Szerelem, könnyű erkölcsök és gyilkosságok a Cinecittá Magyarországában. Ezredvég, XXVII. évf. 2017/1. január-február. 65–75.