Bánky Vilma (1901–1991)

2021.01.09.

Az első magyar világsztár Hollywoodban olyan karriert futott be, amit csak kevesen. Portréja Dél-Amerikától Japánig szerepelt a magazinok címlapjain, tódultak érte a mozikba az emberek.

Bánky Vilma, Vilma Banky, Koncsics Vilma
színésznő
1901. január 9. Nagydorog, Osztrák-Magyar Monarchia
1991. március 18. Los Angeles, USA

Hollywood ünnepelt csillaga Nagydorogon született Koncsics Vilma néven 1901. január 9-én, éppen 120 évvel ezelőtt. Édesapja nem sokkal később rendőrőrmesteri állást kapott Budapesten, így a család a Práter utcába költözött, később pedig Pestszentlőrincen, a Teleki utcában rendezték be otthonukat. A kislány az Egressy úti Polgári Iskola diákja lett, és a kereskedelmi iskola után gépírókisasszonyként kezdett dolgozni. Már diákként érdekelte a színjátszás, és az iskolai önképzőkör aktív tagja lett, míg bátyja, Bánky Viktor filmrendezőként vált ismertté. Álmairól a polgári foglalkozás mellett sem mondott le, ezért beiratkozott Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona színésziskolájába, majd tehetségét látva, Somlay Artúr is magántanítványának fogadta.


Ahogy sok kortársa, ő is szerencsét próbált külföldön, így az európai filmgyártás virágzó központjában, Berlinben kapta első filmszerepét. Ez a mozgókép sajnos elveszett, és sajnos erre a sorsra jutottak korai magyar filmjei is. Csak leírásokból tudjuk, milyen lehetett a Balogh Béla rendezte Galathea és a Veszélyben a pokol, és csak egy töredéket ismerünk Bolváry Géza Tavaszi szerelem című művéből. Annyi bizonyos, hogy a színésznő nagy hatással volt a kollégákra és a közönségre, mert nagyon hamar híre ment a tehetségének. Hamarosan már Németországban és Ausztriában is ismerték, és a legendás francia komikus, Max Linder partnereként jelent meg a Max szerelemből bohóc lesz című burleszkben.

Karrierjének nagy fordulópontja 1925-ben következett be, amikor Samuel Goldwyn, a hollywoodi Samuel Goldwyn Productions vezetője Budapestre látogatott, hogy friss európai tehetségeket szerződtessen a tengerentúli produkciókba. A tekintélyes stúdiómogul azonnal felfigyelt Vilmára, a lány azonban először nem akart vele találkozni, mert azt hitte, ez csak valami tréfa lehet. Az anekdota szerint végül a Keleti pályaudvaron csípte el az éppen vonatra szálló Goldwynt, miután mégis meggyőződött az ügy komolyságáról. Akárhogy is történt, a megegyezés létrejött, és bár a család először kétkedve fogadta az amerikai kirándulás ötletét, a színésznő belevágott a nagy kalandba.


A lehető legjobb döntést hozta, hiszen Hollywoodban olyan karriert futott be, amit csak kevesen. Érkezését tudatos pr kampány vezette be, amely a „Magyar rapszódia” fantázianévre hallgatott. Goldwyn nagyon tudatosan építette fel a felfedezéséről szóló Hamupipőke-történetet, amelyben a tehetség és szépség utat tör magának, és az egzotikus Kelet-Európából érkező, egyszerű, kedves, szőke, kékszemű és alabástrombőrű lány felemelkedik. A Koncsics helyett ekkor már hivatalosan is a Bánky nevet használta, képei mindenhol megjelentek, jó tollú újságírók közöltek róla érdekességeket, így amikor először feltűnt a vásznon, az amerikai nézők szinte régi ismerősként üdvözölhették legújabb üdvöskéjüket. Nem csoda hát, hogy Bánky Vilma hamarosan igazi világsztár lett, akinek portréja Dél-Amerikától Japánig szerepelt a magazinok címlapjain, és akiért tódultak a mozikba az emberek.

Ő lett a Samuel Goldwyn Productions egyik legjobb befektetése (és legjobban kereső színésznője), és nemsokára már a versenytársnak számító Paramount stúdió csillaga, a vele ránézésre is éles ellentétben álló, fekete hajú Pola Negri nagy riválisaként emlegették.

A filmekben a kor ünnepelt férficsillagai voltak a partnerei, elsősorban a korán elhunyt Rudolph Valentino, majd Ronald Colman. Rudolph Valentino oldalán először az orosz témájú A fekete sas című filmben jelent meg, majd A sejk fiában játszott, amely egy arab herceg és egy táncosnő szerelmét mesélte el. A film legendásan érzéki képei a keleties ruhákba öltözött párossal a bemutatás óta a némafilmek egyetemes történetének megkerülhetetlen részévé váltak.

Bánky Vilma az 1920-as évek második felében volt a csúcson, és 1928-ban látogatott haza először férjével, Rod La Rocque-kal, aki szintén a kor egyik sztárja volt. A magyar közönség igazi filmcsillagnak kijáró ünnepléssel fogadta kedvencét, egyes beszámolók szerint a rajongókat csak rendőri segítséggel lehetett visszatartani.

A filmipar az évtized végén azonban az egész világon nagy változáson ment át. Amikor megjelent a hangosfilm, sajnos ő is arra a sorsra jutott, mint oly sok pályatársa. Kissé reszelős hangjával és erős magyar akcentusával nem felelt meg az új igényeknek, így fel kellett adnia filmszínésznői karrierjét. A közönség elsősorban kislányos, sima női hangokra vágyott, a karakteres megszólalású dívák kora csak később jött el. 1930-ban Victor Sjöström Egy szeretnivaló hölgy című románcában még főszerepet játszott, de 1933-ban végleg befejezte filmes pályáját. Ugyan férjével még felléptek a Broadway-n, de érdeklődése fokozatosan az üzleti élet és a golf felé fordult, amelyből mindkettőhöz jó érzéke volt. Az 1950-es években női golfversenyek eredményes játékosaként tűnt fel, és erről a hobbijáról még 80 évesen sem mondott le. Miközben ingatlanvállalkozását építgette, komolyan jótékonykodott a Banky–La Rocque Foundation segítségével, és nem feledkezett el honfitársairól, akiket élete végéig kitartóan és bőkezűen támogatott karrierjük elindításában.

1991. március 18-án, 90 éves korában érte a halál, de alakja megkerülhetetlenné vált a filmtörténetben és kultuszának emléke a mai napig meghatározó a hollywoodi sztárrendszerben. Bánky Vilma életművének elismeréseként 1960-ban saját csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán.

IMDb
Filmportal.de