Cziffra, Géza von (1900–1989)
Egy sokoldalú filmes, aki minden szórakoztató műfajban otthonosan mozgott.
Géza von Cziffra, Cziffra Géza
rendező, író, forgatókönyvíró, producer
1900. december 19., Arad, Osztrák-Magyar Monarchia
1989. április 28., Dießen am Ammersee, NSZK
Aradon született. Jezsuita internátusba járt, majd egy tengerészeti, később egy kadétiskola növendéke volt. A trianoni döntés után előbb Budapestre, majd Bécsbe költözik, ahol emigráns lapok (Jövő, Bécsi Magyar Újság) munkatársa lesz. Csatlakozik a bécsi magyar filmes kolóniához, előbb Kertész Mihály asszisztense, majd elkészíti első filmjét, a Gulliver utazásai című bábfilmet. 1923-ban Berlinben telepedik le, és több ottani újságban publikál. 1930 és 1933 között rendezőasszisztensként, forgatókönyvíróként dolgozik Richard Eichberg, E. A. Dupont és Wilhelm Dieterle mellett, kabarét nyit a Kurfürstendammon, amelyben Szőke Szakáll is fellép.
Hitler hatalomra jutása után visszatér Budapestre, a Hunniában dolgozik: elsősorban német verzióban is gyártott produkciókban vesz részt (Egy éj Velencében, Bál a Savoyban), de maga is rendez filmeket (Ez a villa eladó, Szent Péter esernyője). 1936-ban visszatér Németországba, Carl Lamac rendezőasszisztense és forgatókönyvírója lesz, színműveket ír. A náci filmgyártásban elsősorban könnyed hangvételű vígjátékok forgatókönyvírójaként alkalmazzák. 1941-ben a Wien Filmhez szerződik, és olyan szórakoztató filmeket készít, amelyek a tengelyhatalmak országaiból kitiltott látványos amerikai mozit hivatottak pótolni (A fehér álom).
1945-ben Bécsben létrehozza saját vállalkozását, a Cziffra-Film GmbH-t, Ausztria első háború után alapított filmgyárát.
1952-ben Hamburgban is gyárat alapít, az Arion-Film GmbH-t, Otto Meissnerrel közösen. Mindkét vállalkozása igazi álomgyár, a Cziffra-produkciók száműzik a realitást a filmekből. Az ötvenes és hatvanas években tucatnyi filmet forgat Peter Alexanderrel (Bobby gróf kalandjai, Bobby gróf édes élete). Krimiket (Bűnügyi-tangó), erotikus filmeket (Go-Go Girl a Nagyításból, 1968) is készít. Tevékenysége a szórakoztató film minden műfajában alapvetően meghatározta a háborút követő két évtized nyugatnémet filmgyártását. Élete utolsó két évtizedében visszatért az íráshoz.
1985-ben életművéért a Német Filmdíj Arany filmtekercs-ével jutalmazták. Emlékiratát 1985-ben jelentette meg Münchenben Mámoros báli éj volt (Es war eine rauschende Ballnacht) címmel.
Leadkép: Europeana