Az 1918-as filmhíradók elsősorban hazai gyártású híreket tartalmaztak, ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a nemzetközi témák háttérbe szorultak.
Az operatőrök előszeretettel örökítettek meg olyan eseményeket, melyek Magyarország erős nemzetközi kapcsolatait mutatták be, különös tekintettel a szövetségesekre. Ezekben a hírekben a magyarok vendégszeretők és nagyvonalúak, méltán büszkék hazájuk szépségére, és mindig örömmel hívják barátságos eszmecserére vagy nemes versengésre a hozzájuk látogatókat. Az Est filmhíradójának negyedik összeállításában találkozunk a német újságírók küldöttségével és egy osztrák zeneszerzővel, elbúcsúztatjuk az itt üdülő osztrák gyerekeket és bicikliversenybe keveredünk Ausztriával.
Újságírónap a Nemzeti Parkban
Az 1918. szeptember 10-én megrendezett újságírónapot egyenesen a „szezon legnagyobb művészmulatságaként” jellemezték a korabeli lapok. A jótékonysági eseményt az újságírók betegpénztára javára szervezték a Nemzeti Parkban, és a szórakozásra kiéhezett polgárok tömegeit sikerült vele megmozgatni. A hihetetlenül felszabadult, karneváli hangulatú filmhíren látható például a vicces „virstli” evő verseny, de emellett volt még csodakerék, hullámvasút, elvarázsolt kastély, kabaré, a Casino de Paris nyári helyiségében tartott álarcosbál és minden, ami a korszakban különleges élményt nyújthatott. „Elmaradt farsangok hegedűi sírtak, régen lejtett táncok ritmusa szabadult föl és egy szépséges éjszakára el tudtuk felejteni és ami fontosabb – felejtetni a háborút” – fogalmazott az eseménnyel kapcsolatban a Budapesti Hírlap. A fellépők között Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tábori Kornél, és a mozgóképen testes alakjáról jól felismerhető Huszár Pufi (1884-1940?) jelentették a húzóneveket. Ő a Hullámvasútnál szónokolt, ami mellett három nagy katonazenekar is folyamatosan koncertezett. A Bolhaszínház standjánál Rott Sándor és Steinhardt Géza komikusok voltak a kikiáltók, a Szabad színpadnál pedig a pályakezdő Zilahy Lajos. A híradóban is látható „rikkancs-kabaré” voltaképpen egy szamárkordé volt, amely az eseménynek otthont adó Angolpark minden zugába eljutott. Az „élelmezési tombola” éjjel kezdődött, a főnyeremény 1 zsák nullásliszt, 1 liba, 2 kiló kávé, 15 métermázsa koksz és egy női ruhára elegendő szövetanyag volt.
Német újságírók hajókirándulása a Dunán
A jó sajtókapcsolatok világháború idején különösen fontosak. A német újságírók delegációja 1918. szeptember 14-én érkezett Budapestre, és kifejezetten meleg fogadtatásra talált. Elsőként dr. Bódy Tivadar polgármester üdvözölte a prominens lapok képviselőit a Nyugati pályaudvaron, akik ezután az Eötvös-térről induló sétahajóról tekintették meg a kora őszi fővárost. A Ferenc József gőzössel tettek egy kört Budafok és a Margitsziget között, melyek fedélzetén teát iszogattak. Ez leginkább annak fényében érdekes, hogy az országos teahiány is éppen azon a héten volt hír a lapokban, hiszen a tejhiány miatt a lakosság lassan átszokott a teára, amely ekkoriban már éppen szintén kifogyóban volt. Miután kikötöttek, az egész delegáció sietett a Hungária szállóba, ahol magyar kollégáikkal együtt 150 fős lakomán vettek részt. A vacsora előtt Márkus Miksa udvari tanácsos mondott beszédet, aki elsőként a királyt és a császárt éltette, majd – nem éppen váteszi módon – kifejtette, hogy szerinte miben kell bízni 1918-ban. A háború befejezését feltétlenül a németek győzelmével és a rájuk váró fényes jövővel festette le, annál is inkább, mert – mint mondotta – a magyar és német nép sorsát „ugyanabba a serpenyőbe vetette a végzet.”
Leo Fall, a híres osztrák zeneszerző magyar állampolgár lett
A filmen látható, olmützi születésű Leo Fall (1873-1925) világhírű zeneszerző, akinek operettjeit nagy sikerrel játszották és játsszák olykor még ma is a magyar színpadokon. A kedélyes paraszt, Édes öregem, Elvált asszony, Pompadour – csak néhány cím az operett „ezüstkorában” született hatalmas repertoárból. A komponista dinasztiából származó Fall különösen szerette a magyar közönséget és színházi szakmát, ez a szimpátia pedig kölcsönös volt. A nagysikerű Dollárkiránynőt 1918. februárjában a szegedi Városi Színházban is bemutatták. A szeptember 10-i Újságírónapon is egy katonazenekart vezényelt, s ezzel bizonyára megalapozta a jó hangulatot. Aki kíváncsi a komponista gramofonlemezen fennmaradt szerzeményeire, itt hallgathatja meg több tucatnyi, a boldog békeidőket idéző melódiáját.
Osztrák gyerekek hazautazása a Dunán
A jószándékú, de nagy vitákat kiváltó Károly király gyermeknyaraltatási akcióval az előző hetekben már többször is foglalkoztunk. A filmhírek korábban főleg a külföldön nyaraltatott magyar gyerekek útjairól számoltak be, ezúttal viszont végre a nálunk pihenő osztrák apróságokat láthatjuk. A háborús körülmények között legyengült, sovány gyerekek a jobban ellátott Duna-menti településeken, magyar családoknál töltötték a kényszerű vakációt, szeptemberben pedig Budapestről hajóztak az osztrák fővárosba. A Pécsi Napló így számol be a sellyei vendégségről: „a vidám, eleven »kis németek« eléggé megszerettették itt magukat. Legtöbbet fogyasztottak a kenyérből, meg a gyümölcsből. A paprikás étel eleinte nem ízlett nekik, de később úgy megszerették, hogy néhányan még zöldpaprikát is vittek haza a zsebükben. Azok a soványka, vézna alakok, akik idejöttek, szépen kitelve távoztak. … Sokan sírva vettek búcsút volt házigazdáiktól s erős ígéretet tettek, hogy jövőre újból ellátogatnak ide s hogy azt a jószívűséget, amelyet itt tapasztaltak, soha elfeledni nem fogják.” Ez a filmhír azért is különleges, mert megörökít egy hajózástörténeti érdekességet. A Petőfi-téri kikötőből távozó gyerekek a Laudon nevű személyszállító gőzösre szállnak fel, amely a kevés hasonló típusú korai jármű egyike a Dunán. A Laudont ugyanebben az évben építették, és talán ez volt az egyik első útja. Később átalakították, kibővítették, és új formájában 1937-től egészen 1955-ig Linz néven szelte a habokat.
Magyar-osztrák kerékpárverseny a Millenáris pályán
A nemzetközi kapcsolatok ápolásának másik látványos módja a sport, mely látványossága, mozgalmassága és népszerűsége miatt a korai filmhíradók visszatérő témája. A dinamikus, izgalmas bicikliversenyeket gyakran válogatták a hírek közé az 1910-es évek szerkesztői. Az itt látható, 10 számból álló versenyt szeptember 15-én délután 3-kor rendezték meg a népszerű Millenáris pályán. A 3x3000 méteres magyar-osztrák szám mellett motor-, tandem- és akadályversenyre is sor került. A megmérettetésen számos osztrák sztársportoló is megjelent, mint például a bécsi Joseph Kokoll. A villámgyorsan suhanó, csodálatos kerékpárok látványa éppen azt a hatást keltette, amit a kor embere a viszonylag új szórakozást kínáló filmtől elvárt: megmutatta a modern technika szépségét és elementáris erejét mind a témában, mind a témát ábrázoló médiumon keresztül.
