Elhunyt Jankovics Marcell filmrendező
A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze díjjal kitüntetett alkotó hat évtizedes pályája során több mint száz filmben működött közre rendezőként, figuratervezőként, animátorként, szakértőként.
Az 1941-ben született filmrendező, grafikus és kultúrtörténész mindössze 19 évesen, 1960-ban csatlakozott a Pannónia Filmstúdió animációs részlegéhez. A hatvanas években az egyik legikonikusabb magyar rajzfilmsztár, Gusztáv figuratervezője és a sorozat társrendezője volt. Az ő rendezésében mutatták be 1973-ban a magyar animáció történetének első egész estés produkcióját, a János vitézt.
Második nagyfilmjét, a Fehérlófiát 1984-ben, a Los Angeles-i ötkarikás játékok apropóján megrendezett animációs olimpián beválasztották minden idők 50 legfontosabb animációs filmje közé.
Letisztult formavilágú rövidfilmjei közül a mindössze kétperces Sisyphus a világ egyik legismertebb animációs filmje, amelyet 1976-ban Oscar-díjra jelöltek. 1977-ben a Küzdők Cannes-ban Arany Pálmát kapott. A nevével fémjelzett sorozatok (Magyar népmesék, 1977–2012; Mondák a magyar történelemből, 1986) a magyar kultúra évszázados értékeinek egyedi átiratai. Torzóban maradt Biblia-filmjéből csak a Teremtés című, félórás epizód készült el 1989-re, amely alapján nem túlzás azt állítani, hogy a tervezett sorozat az életmű egyik csúcsa lehetett volna.
Az animációs film lehetőségeinek határait feszegette (forrás: MTI)
A honfoglalás-történetet feldolgozó Ének a csodaszarvasról (2002) a rendszerváltozás utáni magyar animáció történetének egyik legnézettebb animációs mozifilmje volt, amely kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmként az animációs film lehetőségeinek határait feszegeti, akárcsak Jankovics pályájának leggrandiózusabb vállalkozása, Madách Imre emberiségkölteményének animált adaptációja, Az ember tragédiája (2012). Legutolsó munkája Arany János Toldi (2021) című elbeszélő költeményének rajzfilm-adaptációja volt, amelyet a Kecskemétfilm felkérésére készített, bemutatója ősszel várható.
A Fehérlófia 4K felbontású felújítása a Los Angeles-i Arbelos Films, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Filmlabor együttműködésében készült el 2019-ben. Jelenleg a Nemzeti Filmarchívum és a Filmlabor munkatársai harmadik egész estés animációs filmje, az Ének a csodaszarvasról restaurálásán dolgoznak. A Fehérlófia és a János vitéz a Filmarchívum nemzetközi forgalmazásának köszönhetően újra forgalomba került az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban és Franciaországban, bemutatta a párizsi Cinématheque française és az Annecy Nemzetközi Fesztivál idén tűzi programjára a restaurált filmklasszikusokat bemutató szekciójában.
A Fehérlófia német plakátja (Bildstörung/Carsten Baiersdörfer)
1984-ben így fogalmazta meg alkotói hitvallását a Filmkultúrának: „Olyan témákba menekülök, amik a civilizáció alapkánonjaival foglalatoskodnak. Mert egyszerűen nem tudok máshova menekülni. Az én személyes problémáim nem lehetnek olyan fontosak, hogy azokból filmet csináljak. Nem látom, a világon melyik az a pont, a millió, ezerszer fontos közül, amihez nyúlni lenne érdemes a mi műfajunkban: a problémák olyan mérhetetlen köre veszi körül világunkat. Széthulló értékeink megmentése is legalább olyan szép feladat, valahogy helyreállítani vagy restaurálni a mi műfajunkban.”
Az ember tragédiája (forrás: NFI)
A restaurált Fehérlófia amerikai mozipremierje kapcsán beszélgettünk az alkotóval pályájáról, filmjeinek ars poeticájáról tavaly ősszel. Az interjú rövidített felvételét itt lehet megnézni:
