Ahol a foci nemzeti sorskérdés, ott bármi megtörténhet. Keleti Márton szatírája az Aranycsapat sikerei idején tomboló futballmánia és a diktatúra elé is görbe tükröt tart.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1956, rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Méray Tibor, operatőr: Pásztor István, főszereplők: Pongrácz Imre, Feleki Kamill, Ungvári László, Kiss Manyi, Mányai Lajos, Sinkovits Imre, Schubert Éva, Puskás Ferenc, 90 perc, felújítás: SD digitális maszter
Miről szól?
Futbólia válogatottjának az áhított kupa megszerzéséhez az utolsó meccsen négy góllal kellene nyernie. Az ország kétségbeesett vezetése úgy dönt, teljhatalommal ruházza fel Duca tengernagyot (Ungvári László), aki a világklasszis magyar csodacsatár leigazolását ígéri. A titkon puccsra készülő katonatiszt a Svájcban játszó magyar válogatotthoz repül, de a híres focistát véletlenül összetéveszti Jóskával (Pongrácz Imre), a piti csalóval. A botlábú férfi képtelen ellenállni a pénz és a hírnév csábításának, és megpróbálja eljátszani a nagytudású játékost. A döntő hatalmas botrányba fullad, az országban forradalmi hangulat uralkodik.
Mitől különleges?
A csodacsatár a Rákosi-rendszer enyhülése után készült, a változó politikai viszonyok így erőteljes nyomot hagytak a filmen. Alapvetően egy könnyed, focival és zenével vonzóvá tett vígjáték, de
a szórakoztatásba erős rendszerkritikát csomagoltak az alkotók.
Futbólia képzeletbeli ország ugyan, ám az Aranycsapat világsikerei idején mindenki értette, mire utal a film. A szatirikus jelenetek a mindent felülíró futball-mániát karikírozzák, hisz a fiktív állam élete kizárólag a foci körül forog. A csodacsatár azonban ennél is tovább merészkedik és néhol egészen nyíltan fricskázza a hatalmat. A kétballábas csaló minden megmozdulását és botlását éljenzők parodisztikus ábrázolásával a vak bálványimádásból, a személyi kultuszból farag viccet. A focieredményekkel elégedetlen lakosság végül forradalmat robbant ki és elkergeti a teljhatalmú minisztert. A finálé sokkolóan pontos előrejelzésnek bizonyult.
Hogyan készült?
A csodacsatár születésének és bemutatásának körülményei legalább annyira érdekesek, mint a film maga. A szatirikus történetet Méray Tibor írta, az egyik nagy durranása pedig Puskás Öcsi és az Aranycsapat szerepeltetése. A produkciót 1956 nyarán és kora őszén forgatták, a premierje november 8-án lett volna, de a történelem közbeszólt. A forradalom után Méray és Puskás külföldre távozott, a filmben ráadásul ha szatirikusan is, de ott a felkelés motívuma. A cenzúra sokáig birkózott a művel, majd végül az a megoldás született, hogy Méray neve eltűnt a stáblistáról, Puskás jeleneteit pedig Hidegkutival forgatták újra. A filmet végül 1957 szeptemberében mutatták be, de ma már ismét az eredeti verzióban, Puskással látható.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A szélesebb közönség szórakoztatására készülő vígjátékoknak óriási hagyományai vannak a magyar filmgyártásban. A harmincas évek világszínvonalú komédái után az ötvenes, hatvanas években is sorra készültek a kiváló tömegfilmek. A rendező Keleti Márton a filmtípus egyik legnagyobb hazai mestere, remek vígjátéki érzékét A csodacsatár is ékesen bizonyítja. A mű filmtörténeti helyét mégis elsősorban a történelem viharai biztosították. 1956 közvetve és közvetlenül is érintette a filmet.
Egy emlékezetes jelenet
A nagy meccset az egész ország lélegzetvisszafojtva figyeli. Aki nem lehet a lelátókon, az a rádión keresztül, a lelkes kommentátor értő tolmácsolásában követi az eseményeket. Sinkovits Imre remekel a szerepben, de a magyar színjátszás számos legendás alakja felbukkan mellette. Ebből a jelenetből is érezhető a film túlzásokra építő, mélyen ironikus humora.
Kapcsolódó filmhíradó
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Fodor Péter: Hírnévpolitika és a történelem esetlegességei. A csodacsatár két változatáról. Filmkultúra, 2016
Gervai András: Új jégkorszak hajnala. Filmvilág, 2016/10, 6-10.
Czirják Pál: A közönségfilm vonzásában, Rendezőportrék: Keleti Márton. Filmtett, 2005