A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.
fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1972, rendező: Ember Judit, Gazdag Gyula
operatőr: Jankura Péter, 105 perc
Miről szól?
A bicskei járási pártbizottság elhatározza, hogy leváltja a felcsúti téeszelnököt, aki néhány év leforgása alatt megmentette a csődtől, majd fel is virágoztatta a felcsúti termelőszövetkezetet. Koholt vádak alapján próbálják meggyőzni az elnökkel szimpatizáló közgyűlést, hogy hívják vissza tisztségéből Ferenczi Józsefet.
Mitől különleges?
A határozat a szocializmus diktatórikus hatalomgyakorlásának önleplező filmje.
Azt a folyamatot éri tetten, amikor felső politikai nyomásra visszavonták az ún. új gazdasági mechanizmust. A kádári konszolidáció a hatvanas években a gazdaságban is reformokat hozott, a termelőszövetkezeteknek megengedték, hogy saját maguk válasszák meg vezetőiket, és ún. melléküzemágakban saját hasznukra termeljenek. Ennek köszönhetően a piacszerű működést megvalósító téeszek jelentős profitra tehettek szert. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus ezt a reformer gondolkodásmódot terjesztette ki a gazdaság egész területére. A kommunista párt ortodox szárnya attól tartott, hogy a gazdasági újítások politikai reformokhoz vezethetnek, és leállíttatták az új gazdasági mechanizmust. Ennek keretében kvázi koncepciós pereket indítottak, amelyekben jó néhány sikeres téeszvezetőt meghurcoltak.
A határozat az egyik ilyen eljárást dokumentálta, amely azt is leplezi, miként manipulálja a pártvezetés az embereket. Látszólag betartják a demokrácia szabályait, de a téeszelnök leváltásáról hozott javaslatukat autoriter eszközökkel próbálják lenyomni a közgyűlés torkán. Ám hiába fenyegetik a tagságot a hitelkeret megvonásával vagy a szavazás érvénytelenítésével, a téesz kiáll az elnöke mellett. Bár képi világa eszköztelen, és a kamera megfigyelőként közvetíti az eseményeket, a túlzsúfolt, szűk terek szimbolikussá növelik a bezártság, az elnyomás érzetét.
Hogyan készült?
A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a magyar filmesek érdeklődése a dokumentarizmus felé fordult. A határozat az ún. nyomkövető, az eseményeket jelen időben kibontó, szituációs dokumentumfilmek mintapéldája lett, amely a fikciós dokumentumfilmeket is megelőlegezte, hiszen a filmet keretező vezetőbizottsági ülés jeleneteit a filmesek kedvéért „rendezték meg”. A résztvevők nem szerepet játszottak, hanem önmagukat alakították: azt mondhattak, amit akartak, miközben a Ferenczi-ügy háttérbeszélgetéseit elevenítették fel.
A szűkös költségvetés (150 ezer Ft) miatt a rendezőknek már nem maradt pénze az utolsó közgyűlés felvételére, ezért a filmvégi feliraton közölték, hogy Ferenczit 1972 végén leváltotta a közgyűlés. Büntetőperbe fogták üzérkedés vádjával, és végül négy hónap börtönre ítélték, amit nem kellett letöltenie (csupán a tűzoltókészülékek ügyében tudták megbüntetni).
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Ember Judit és Gazdag Gyula, a két legtöbbet betiltott magyar rendező dokumentumfilmje iskolateremtőnek bizonyult, és megelőlegezte a Budapesti Iskola fikciós dokumentarizmusát. Elkészülése után betiltották, széles közönség elé így csak 1985-ben került. Jelentős nemzetközi karriert futott be: vetítették Nyugat-Berlinben, Londonban és a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is. 1996-ban a Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség (IDA) – egyedüli magyar filmként – beválogatta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé. Hazai DVD-kiadása szintén botrányba fulladt: a filmet forgalmazó MaNDA visszahívatta az első kiadást Kornis Mihály (2012-es) fülszövege miatt, mely szerint A határozat „aktuálisabb, mint valaha”.
Egy emlékezetes jelenet
A pártvezetés egyik nyílt fenyegetése: ha nem váltják le a téeszelnököt, a Nemzeti Bank megvonja a szövetkezet hitelkeretét, és a közgyűlésnek kell fedeznie a tízmillió forintos költségeket. Élesen kirajzolódik a kontraszt: miközben a párt vezetése hangsúlyozza, hogy nem akar beavatkozni a demokratikus választásba, a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik manipulálni a tagságot. A téeszelnök elleni perben politikai összeesküvést látó traktoros rá is világít erre: „Minket már meggyőztek arról is, hogy a 70 Ft több, mint a 100 Ft.”
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Losonczi Ágnes: Az igazat, csakis az igazat… s a teljes igazat vallja, Hogyan dolgozik Ember Judit?. Filmkultúra, 2004
Fekete Ibolya: A legbetiltottabb. Filmvilág, 2008/12, 41-43.
Gelencsér Gábor: Ember-tan, Az igazság napszámosa. Filmvilág, 2004/3, 25-27.