A határozat

 

A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1972, rendező: Ember Judit, Gazdag Gyula

operatőr: Jankura Péter, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A bicskei járási pártbizottság elhatározza, hogy leváltja a felcsúti téeszelnököt, aki néhány év leforgása alatt megmentette a csődtől, majd fel is virágoztatta a felcsúti termelőszövetkezetet. Koholt vádak alapján próbálják meggyőzni az elnökkel szimpatizáló közgyűlést, hogy hívják vissza tisztségéből Ferenczi Józsefet.

Mitől különleges?

A határozat a szocializmus diktatórikus hatalomgyakorlásának önleplező filmje.

Azt a folyamatot éri tetten, amikor felső politikai nyomásra visszavonták az ún. új gazdasági mechanizmust. A kádári konszolidáció a hatvanas években a gazdaságban is reformokat hozott, a termelőszövetkezeteknek megengedték, hogy saját maguk válasszák meg vezetőiket, és ún. melléküzemágakban saját hasznukra termeljenek. Ennek köszönhetően a piacszerű működést megvalósító téeszek jelentős profitra tehettek szert. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus ezt a reformer gondolkodásmódot terjesztette ki a gazdaság egész területére. A kommunista párt ortodox szárnya attól tartott, hogy a gazdasági újítások politikai reformokhoz vezethetnek, és leállíttatták az új gazdasági mechanizmust. Ennek keretében kvázi koncepciós pereket indítottak, amelyekben jó néhány sikeres téeszvezetőt meghurcoltak.

A határozat az egyik ilyen eljárást dokumentálta, amely azt is leplezi, miként manipulálja a pártvezetés az embereket. Látszólag betartják a demokrácia szabályait, de a téeszelnök leváltásáról hozott javaslatukat autoriter eszközökkel próbálják lenyomni a közgyűlés torkán. Ám hiába fenyegetik a tagságot a hitelkeret megvonásával vagy a szavazás érvénytelenítésével, a téesz kiáll az elnöke mellett. Bár képi világa eszköztelen, és a kamera megfigyelőként közvetíti az eseményeket, a túlzsúfolt, szűk terek szimbolikussá növelik a bezártság, az elnyomás érzetét.

Leplezi, miként manipulálja a pártvezetés az embereket

Hogyan készült?

A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a magyar filmesek érdeklődése a dokumentarizmus felé fordult. A határozat az ún. nyomkövető, az eseményeket jelen időben kibontó, szituációs dokumentumfilmek mintapéldája lett, amely a fikciós dokumentumfilmeket is megelőlegezte, hiszen a filmet keretező vezetőbizottsági ülés jeleneteit a filmesek kedvéért „rendezték meg”. A résztvevők nem szerepet játszottak, hanem önmagukat alakították: azt mondhattak, amit akartak, miközben a Ferenczi-ügy háttérbeszélgetéseit elevenítették fel.

A szűkös költségvetés (150 ezer Ft) miatt a rendezőknek már nem maradt pénze az utolsó közgyűlés felvételére, ezért a filmvégi feliraton közölték, hogy Ferenczit 1972 végén leváltotta a közgyűlés. Büntetőperbe fogták üzérkedés vádjával, és végül négy hónap börtönre ítélték, amit nem kellett letöltenie (csupán a tűzoltókészülékek ügyében tudták megbüntetni).



Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ember Judit és Gazdag Gyula, a két legtöbbet betiltott magyar rendező dokumentumfilmje iskolateremtőnek bizonyult, és megelőlegezte a Budapesti Iskola fikciós dokumentarizmusát. Elkészülése után betiltották, széles közönség elé így csak 1985-ben került. Jelentős nemzetközi karriert futott be: vetítették Nyugat-Berlinben, Londonban és a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is. 1996-ban a Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség (IDA) – egyedüli magyar filmként – beválogatta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé. Hazai DVD-kiadása szintén botrányba fulladt: a filmet forgalmazó MaNDA visszahívatta az első kiadást Kornis Mihály (2012-es) fülszövege miatt, mely szerint A határozat „aktuálisabb, mint valaha”.


Egy emlékezetes jelenet

A pártvezetés egyik nyílt fenyegetése: ha nem váltják le a téeszelnököt, a Nemzeti Bank megvonja a szövetkezet hitelkeretét, és a közgyűlésnek kell fedeznie a tízmillió forintos költségeket. Élesen kirajzolódik a kontraszt: miközben a párt vezetése hangsúlyozza, hogy nem akar beavatkozni a demokratikus választásba, a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik manipulálni a tagságot. A téeszelnök elleni perben politikai összeesküvést látó traktoros rá is világít erre: „Minket már meggyőztek arról is, hogy a 70 Ft több, mint a 100 Ft.”

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Losonczi Ágnes: Az igazat, csakis az igazat… s a teljes igazat vallja, Hogyan dolgozik Ember Judit?. Filmkultúra, 2004
Fekete Ibolya: A legbetiltottabb. Filmvilág, 2008/12, 41-43.
Gelencsér Gábor: Ember-tan, Az igazság napszámosa. Filmvilág, 2004/3, 25-27.

A rendező

A rendező

Gazdag Gyula (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Az új gazdasági mechanizmust megelőzve Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes már 1966-tól szorgalmazta olyan jogszabályi feltételrendszer megteremtését, amely a mezőgazdaságot hatékonyabbá tenné. A kulcs a dolgozók érdekeltté tétele volt. A téeszek melléküzemágaik révén nyereségessé váltak, ami szemet szúrt a keményvonalas politikai vezetőknek. A 70-es évek első felétől egy évtizeden át több mint ezer termelőszövetkezeti vezető ellen indult büntetőeljárás, amelyek során évekig vizsgálták a gazdasági célszerűség és az aktuális szabályozás ellentmondásait. A felcsúti termelőszövetkezetben forgatott A határozat elkészítésének elsődleges politikai célja az volt, hogy megmutassa, amint egy „jól működő téesz-demokrácia” leváltja a „rossz elnök”-öt. Ehelyett valódi demokráciát örökített meg a film, a tagság megvédte az elnökét.