A fiatal városi férfi első autója egy bogárhátú, amely életre kel, és a városi száguldozás helyett visszavágyik a természetbe.
színes magyar animációs film, 1973, rendező: Richly Zsolt
forgatókönyvíró: Marék Veronika, Richly Zsolt, operatőr: Henrik Irén, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Balázs Árpád, hangmérnök: Bársony Péter, 8 perc
Miről szól?
A modern, városi mese egy fiatal férfi nevelődéstörténete. A szemüveges srác a tévében közvetített autóversenyeken fellelkesülve besétál a legközelebbi autószalonba, és összespórolt pénzén vesz egy új bogárhátú modellt, hogy a városban száguldozhasson vele. Ám a fekete pöttyös piros kisautó nem egy hétköznapi jármű, ugyanis nem sokkal korábban egy katica szállt a motorházába, aminek a hatására a kocsi varázsütésre pettyeshátú gépkaticává változtott. A bogár-autó minden vágya, hogy visszatérjen a természetbe.
Miért különleges?
A hétpöttyös autó a Richly Zsolt rendezte – vagy az ő közreműködésével készült – mesefilmekre jellemző, színárnyalatokban kivételesen gazdag akvarelles képi világ és egyszerű, tömör, sallangmentes figuraábrázolás egyik úttörő példája (pl. János vitéz, 1973; A kockásfülű nyúl, 1974–1976; Háry János, 1983). A film megformálásának koncentráltságára jellemző, hogy nem használ párbeszédeket. A verbalitást teljesen helyettesíteni tudja a figurák erősen pantomimszerű mozgatása, valamint a drámai szereplővé előlépő zenei kíséret. A kísérőzene fülbemászó dallamai nemcsak az érzelmi hatáskeltésben válnak kulcsfontosságúvá, de Balázs Árpád zeneszerző a zörejeket is instrumentálisan hozza létre.
Hogyan készült?
A film eredetileg egy sorozat pilot epizódja lett volna, ám a rendező Marék Veronika írónővel, akivel a Kisdobos gyermeklapnál dolgozott együtt, végül egy másik televíziós mesesorozat, A kockásfülű nyúl készítésére kapott engedélyt a Pannónia Filmstúdió vezetésétől. A hétpöttyös autó képi és hangi megformáltságának bátor modernizmusa már megelőlegezi az ismert gyerekszériát, amelyhez tematikusan is kapcsolódik, hiszen
mindkét mese fő helyszíne a forgalmas nagyváros, valamint a sorozat csodatévő címszereplője, a padláson kallódó fércelt játéknyuszi szintén egy antropomorfizált tárgy.
A rövidfilm és a sorozat főbb alkotótársai szintén megegyeznek: Richly Zsolt rendező és háttértervező, valamint Marék Veronika forgatókönyvíró párosa mellett Balázs Árpád zeneszerző, illetve Koltai Jenő animátor voltak a stáb legfontosabb tagjai.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Richly Zsolt mesefilmjei erősen kötődnek a hatvanas évek Pannónia Stúdióban kibontakozó animációs újhulláma dialógusnélküli (és ezért nemzetközileg is könnyebben értékesíthető), modern forma- és témavilágú meserajzfilmjeihez, mindenekelőtt Csermák Tibor lírai hangulatú gyerekfilmjeihez (pl. a Velencében is díjazott A pirospöttyös labda), valamint az első gyerekeknek készült rajzfilmsorozathoz, a Macskássy Gyula–Várnai György alkotópáros által jegyzett Petihez. A tragikusan fiatalon elhunyt Csermák Tiborhoz Richlyt barátság fűzte, az ő javaslatára iratkozott be az Iparművészeti Főiskolán 1961-ben kísérleti jelleggel indult első animációs évfolyamba. Az 1966-ban a Pannóniában munkába álló fiatal Richly Zsoltot a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula mellé osztották be a Peti sorozat 2. szériájába a hátterek tervezésére.
Egy emlékezetes jelenet
Richly Zsolt filmjeiben szimbolikus és narratív jelentésűek az átváltozások. A fázisrajzokkal létrehozott morfózisok a verbalitást teljesen nélkülöző A hétpettyes autóban a történetmesélés fontos elemei, amelyek a címszereplő gépkocsi csodás átalakulásán (antropomorfizálódásán) túl számos motívumban visszaköszönnek, például a tévéző férfi foteljéből versenyautó-ülés lesz, pápaszemét egy mozdulattal sportszemüveggé alakítja; amikor a városi utakon száguldozva vérszemet kap a volán mögött, fogsora lánctalpakká alakul, a természetbe kiérve a pöttyös autó hasonul a nyírfák foltos törzséhez és így tovább.
A rendező
Richly Zsolt (forrás: NFI)
