A kenguru

 

A magyar Szelíd motorosok a vasfüggöny mögé zárt fiatalság szabadságvágyát a legjobb posztbeat-zenekarok segítségével fogalmazta meg.

színes magyar játékfilm, 1975, rendező, operatőr: Zsombolyai János

író: Bertha Bulcsu, Zsombolyai János, forgatókönyvíró: Bertha Bulcsu, Zsombolyai János, vágó: Komlóssy Annamária, hangmérnök: Réti János, főszereplők: Gálffi László, Vándor Éva, Pásztor Erzsi, Csapó János, Koltai Róbert, Füller Dezső, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:


Miről szól?

Varjú (Gálffi László) teherautó-sofőr, a paksi atomerőmű építkezésére szállít anyagokat. Egyik nap felvesz egy bombázó stoppost, aki Balatonboglárra tart. Hiába melegednek össze, Varjú nem akar szabályt szegni, csak Paksig viszi el a lányt. Ám nem tudja kiverni a fejéből, mindenhol a szőke stoppost keresi, pedig otthon várja Zsozsó (Vándor Éva), aki fülig szerelmes belé.

Mitől különleges?

A kenguru a magyar Szelíd motorosok, a hippikorszakban népszerű zenés road movie szocialista kiadása. 

Road movie-t forgatni Magyarországon, ahol az ember fél nap alatt átszeli az országot, nagy kihívás,

de A kengurunak sikerült feloldania a paradoxont, amikor egy teherautó-sofőrt tett meg főhősének. Nem csak azért, mert olyan klipszerű, gyorsvágásos montázsokban szeli a ZiL teherautó az utakat, mint az Easy Rider motorosai a sztrádát, hanem mert a szocializmusban a kamionsofőr (erre a pozícióra vágyakozik Varjú is) azon kevés munka egyike volt, melynek révén az ember szabadon járhatott nyugatra, és az onnan hazacsempészett ruhák, lemezek nagy kincsnek számítottak. A kenguru hitelesen mutatta be a fiatalok életét: a vasfüggöny mögüli elvágyódását, a nyugati divat iránti rajongást, a generációs ellentéteket, a lakáshiányt, a szlenget („Flamós vagyok”). A dokumentarista, kézikamerás operatőri iskolából jövő Zsombolyai János gyorsvágásos, sokat zoomoló stílusa tökéletesen fogalmazta meg a fiatalok szabadságvágyát, amit a legnépszerűbb korabeli zenekarok slágerei festettek alá.

Farmerben és rock ‘n’ rollt hallgatva vágyódtak a fiatalok nyugatra

Hogyan készült?

Zsombolyai János a hatvanas-hetvenes évek egyik legkeresettebb, elismert operatőre volt. Olyan nagy rendezők filmjeit fényképezte, mint Herskó János (Szevasz, Vera, 1967), Bacsó Péter (A tanú) vagy Sándor Pál (Bohóc a falon, 1967), de az ő nevéhez fűződik a BUÉK! fotografálása és a budapesti Queen-koncertfilm rendezése is. Zsombolyaiban az évek során egyre nőtt a vágy, hogy játékfilmet rendezzen. Igényes közönségfilmet szeretett volna forgatni, amihez az ideális alapanyagot Bertha Bulcsú regényében találta meg, amit folytatásokban közölt a Jelenkor irodalmi folyóirat. Bertha rögtön igent mondott Zsombolyai megkeresésére, és a regény második felét már annak tudatában írta, hogy film készül belőle, ezért az már eleve filmszerűbb lett. A kengurut fényképező és rendező Zsombolyai a főiskolás Gálffi Lászlót nézte ki a főszerepre, aki már fiatalon is intelligens színész benyomását keltette, ezért megváltoztatták a külsejét, megnövesztették és beszőkítették a haját, plusz bajszot növesztettek vele, hogy hitelesen személyesítse meg a kőbányai munkásfiatalt. A Zsozsót játszó Vándor Évának is A kenguru volt az első fontos filmszerepe. Zsombolyait a későbbi rendezéseiben (Kihajolni veszélyes, 1977, Vámmentes házasság, 1980) is foglalkoztatta a szocialista rendszer bezártsága, a külföldre vágyó emberek sorsa.



Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kenguru a hetvenes évek egyik nagy sikerfilmje volt, amit több mint 1,8 millióan láttak moziban. Kiválóan ragadta meg a kiútkereső hetvenes évek hangulatát, amikor szűk Levis-farmerben, rock ‘n’ rollt hallgatva vágyódtak a fiatalok nyugatra. A film marketingje a korszakban szokatlanul profinak számított, hiszen egyszerre került mozikba a film, boltokba a könyv és a film slágereit tartalmazó soundtrack, amelyre a korszak legnépszerűbb együttesei írtak számokat, így az LGT, a Fonográf, az Omega vagy a film csúcsslágerét, a Nincs arra szót jegyző M7.


Egy emlékezetes jelenet


Varjú a film során végig arról álmodozik, hogy teherautó-sofőrből kamionossá léphet elő, és barátjához, Jocóhoz hasonlóan ő is utazhat majd külföldre. A film végén Varjú kölcsönkéri Jocó kamionját, és elindul vele a határ felé, ám végül nem lóg meg: kicsit lefitymálva jegyzi meg, hogy az ő teherautója gyorsabb, és „nem is olyan szám” a Volvo. Zsombolyai ezzel a jelenettel kétértelművé teszi a happy endet. A felszínen azt közli, hogy Varjú lemond a nyugati álmairól, és belátja, hogy a hazai teherautó jobb, mint a külföldi. Ugyanakkor a lelkiismeretes sofőr akkor szegi meg életében először a szabályokat, amikor elvileg révbe ért és megházasodik, ami arra utal, hogy még korántsem nyugodott le. A hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés és a szülőkkel megosztott, szűk kőbányai lakás olyan kiábrándító jövőt ígér, amiből Varjú valószínűleg meg fog lépni. Erre utal az is, hogy Zsombolyai eredetileg más befejezést tervezett: Varjú áthajt a határsorompón, a határőrök utána lőnek, kilyukasztják a kamion gumiját, a fiú kiszáll a kamionból, és már az osztrák területen beint a határőröknek – majd elgyalogol a szabadságba. A cenzúra miatt persze szóba se jöhetett, hogy így érjen véget A kenguru.

A rendező

Zsombolyai János (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Szyksznian Wanda (forrás: NFI)