Miről szól?

Kolozsvár, 1990. Három iskolás azzal tölti a szabadidejét, hogy újra és újra eljátssza Elena és Nicolae Ceaușescu kivégzését. A diktátor halála nagyon izgatja a kicsik fantáziáját, akik még nem igazán értik, mi történik körülöttük. A testvérpár, Orsi és Őrsi szülei ráadásul éppen válófélben vannak, ami tovább erősíti a gyerekek szorongását.

Mitől különleges?

A film a gyerekszereplők szemszögéből mutatja be a romániai rendszerváltás egyik sorsfordító eseményét. Bár a filmben nem látunk archív anyagokat, a néző mégis tudja, hogy a gyerekek játéka a diktátor tárgyalásáról és a kivégzéséről sugárzott televíziós közvetítés képeit idézi meg. Noha ezek a sokkoló felvételek szimbolikus jelentőségűek a kelet-európai rendszerváltások szempontjából, a film a konkrét események helyett annak egyetemes, a régió történetét kevésbé ismerő nézők számára is jól érthető vonatkozásait emeli ki.

Hogyan készült?

A film magyar-román koprodukcióban készült, a forgatókönyvet Nagy V. Gergő és Szőcs Petra írta. A rendező, Szőcs Petra, költészettel is foglalkozik, első verseskötete Kétvízköz címmel jelent meg. A kivégzést lazán inspirálták saját erdélyi gyerekkori élményei. A megfelelő szereplők kiválasztása a film elkészítésének egyik kulcskérdése volt. A stáb a dévai ferences rendi alapítvány nevelőotthonában találta meg a főszerepet játszó albínó kislányt, Moldován Katót, a fotelban gubbasztó Tata pedig Szőcs Petra saját nagypapája. A rendező egyszerre instruálta a profi színészeket és az amatőröket, ami minden esetben különösen nagy odafigyelést igényel. A film nem használja az eredeti archív felvételeket a romániai forradalomról és a diktátor bukásáról, de a felkészülés során a gyerekek megnézték azokat a jeleneteket, amelyeket aztán el kellett játszaniuk.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az 1989-es romániai forradalom egyik fordulópontja a Ceaușescu-házaspár december 25-én történt kivégzése volt. A rögtönítélő bíróság előtt megtartott tárgyalást és a halálos ítélet végrehajtását a laktanya udvarán végig rögzítette egy televíziós stáb. A felvételeket később több tévécsatorna is sugározta, a magyar nézők Chrudinák Alajos Panoráma című műsorban láthatták a vágatlan verziót 1990-ben. 

A térség alkotói később is gyakran megidézték ezt filmekben és más művészeti alkotásokban. Ebbe a hagyományba illeszkedik A kivégzés is. A film a sokféle értelmezési lehetőséget nyitó újrajátszást (re-enactment) választja, amelynek során a szereplők eljátszanak egy fontos történelmi pillanatot. Szőts Petra munkája 2014-ben szerepelt a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában, Szarajevóban pedig a zsűri különdíját kapta.

Egy emlékezetes jelenet 

Az iskolások eljátsszák Ceaușescu-házaspár tárgyalását, majd a kivégzését is. Elenát Orsi (Moldován Kató), Nicolae-t Őrsi (Fosztó Tamás) alakítja. A koreográfia pontosan megegyezik a korabeli tévéközvetítés felvételeivel, az alakítások mindenben lekövetik az egykori mozdulatokat. Az eseményről készült mozgóképek már a bemutatás pillanatában ikonikussá váltak, így a kelet-európaiak biztosan, de más országok nézői is nagy valószínűséggel fel tudják idézni őket. A jelenet groteszkségét az adja, hogy a súlyos dráma a gyerekek játékának természetes részévé válik, az eredeti szereplőket pedig olyanok helyettesítik, akiknek vajmi kevés közük van a bukott politikai rendszerhez. A gyerekek által rekonstruált látvány előhívja a néző saját memóriájában őrzött képeket, amivel az alkotók az emlékezés erőteljes, kettős gesztusára építenek.