Miről szól?

Kovácsné (Linke Ilona), az özvegyasszony a falu szélén él a fiával. Lacika (Szécsi Ferkó) jóban van a szomszédban lakó, szintén özvegy Barabás (Inke Rezső) lányával, Terikével (Papír Magda). A szegénység Pestre űzi mindkét családot. Barabás Amerikába indul szerencsét próbálni, és Kovácsnéra bízza Terikét. A betegeskedő özvegyasszony meghal, és az egyedül maradt gyerekek az utcán, a vak verklissel próbálnak túlélni. Terike kimegy az apjához Amerikába, Lacika pedig visszautazik a szülőfalujába, hogy megkeresse édesanyja sírját.

Mitől különleges?

A megfagyott gyermek mesei köntösbe bújtatja az első világháború utáni magyar valóságot: a szegénységet, a munkanélküliséget, a szétszakadt, csonka családokat, a fokozódó kivándorlást, és a társadalmi szolidaritás hiányát. Egyesek a trianoni traumát, az országvesztést is belelátták az elárvult kisfiú sorsába, de a film nem tesz konkrét utalásokat Trianonra.

Balogh Béla a némafilmkorszak egyik legsikeresebb rendezője volt, de művét átszőtték visszatérő, szerzői témái: az erős társadalomkritikával párosuló szociális érzékenység és a gyermekek lelkivilágának, sorsának bemutatása. A megfagyott gyermekben a rendező két kedvelt témája egymást erősítve jelenik meg. A film felvonultatja a filmtrükkökre fogékony Balogh mesterségbeli tudását, hatáskeltésében virazsírozott álomjelenetekre, áttűnésekre és komplex montázsokra is épít.

Erős társadalomkritikával párosuló szociális érzékenység

Hogyan készült?

A megfagyott gyermek Eötvös József 1833-as balladáját vitte vászonra, amely még az 1920-as években is széles ismertségnek örvendett, így a vállalkozás már eleve sikergyanús volt. A film közvetve jelentős állami támogatásban részesült: a Nemzeti Hitelintézet konzorciumot alapított, hogy megfinanszírozzák. Bemutatása mégis elhúzódott, mert a cenzúra – vélhetően a mennyország szocialista jellegű ábrázolása miatt – egy ideig nem engedte forgalmazni a filmet. A megfagyott gyermek végül a kultuszminisztérium közbenjárására kerülhetett mozikba, ahol az 1921-es év legnagyobb magyar filmszenzációja lett.

A főszerepet a kor népszerű gyerekszínésze, Szécsi Ferkó alakította, aki korábban Deésy Alfréd és Kertész Mihály filmjeiben is játszott, felnőttként pedig a Vígszínház színésze lett. A forgatáson naftalinkristályokkal imitálták a havazást, és a vegyszer erősen kaparta Szécsi torkát, de ő ennek ellenére is bravúrosan oldotta meg a filmvégi haldoklásjelenetet. Terikét – Lacika barátját – Balogh Béla nevelt lánya, a később íróként ismertté vált Szepes Mária játszotta, aki az 1935-ös remake forgatókönyvét is írta. Szepesnek nincsenek jó emlékei a forgatásról: a gyerekek fáztak a téli jelenetekben, emlékirataiban „hosszasan készülő, nehézkes, rossz filmként” írja le A megfagyott gyermeket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A megfagyott gyermek korának egyik legnagyobb sikerfilmje volt. A beszámolók szerint akkora volt az érdeklődés a film iránt, hogy elővételben árusítottak – és adtak el szinte minden – jegyet a vetítésekre, amelyeken megrendülten zokogott a közönség.

Balogh Béla a hangosfilmkorszakban újra megrendezte saját filmjét. A Tomi, a megfagyott gyermek (1936) szinte csak a címében és az elárvult gyerek motívumában osztozik a némafilmmel. Baloghot ekkor már a felvilágosult nevelési elvek és a kisebbségekkel vállalt szolidaritás érdekelte. A remake-ben a kisfiú életét nem annyira a szegénység, mint az arisztokrata rokonság rideg, távolságtartó nevelése keseríti meg. Jelentős különbség az is, hogy az 1935-os feldolgozás happy enddel zárul, amivel Balogh Béla a változó közönségigényt, a harmincas évek könnyedebb filmízlését igyekezett kiszolgálni. Sutyi, a bajkeverő cigány kislány újabb népszerű gyerekfigurát teremtett, akit Ádám Klári még további két Balogh-filmben játszott el.

Érdekesség, hogy A megfagyott gyermek mindkét feldolgozása plágiumperbe keveredett: a némafilm miatt Eötvös József jogörökösei perelték a filmet forgalmazó Atlantic vállalatot, amiért az nem vásárolta meg tőlük a megfilmesítési jogokat, a hangosfilm kapcsán pedig a forgatókönyv egy korábbi változatát író Lakner Artúr fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, az ő verziójából dolgozott Balogh Béla, mégis a nevelt lányát, Szepes Máriát tüntették fel forgatókönyvírónak. Balogh tagadta a vádakat.

Egy emlékezetes jelenet

Lacika végső elkeseredésében felkeresi édesanyja sírját, és elalszik – megfagy a téli hidegben. A lelke – a korszakban népszerű filmtrükk, az áttűnés révén – kilép a testéből, és felmegy a mennyországba. (A mennyország kapuját a Városliget Jáki-kápolnája alakítja.) Ott újra találkozik édesanyjával, ajándékokat és ételt kap. Balogh Béla vörös színűre festett, kommunista utópiaként jeleníti meg a túlvilágot, ahol eltűnnek az osztálykülönbségek szegények és gazdagok között. Balogh a Tanácsköztársaság alatt is forgatott (híradó)filmeket, ami miatt a Horthy-korszak elején elővették, de végül nem fogták perbe.

A rendező

Adatlapja a Filmkeresőn