Miről szól?

Egy kislány, hóna alatt egy nagy piros labdával, édesanyja kezét fogva sétál egy belvárosi téren. Amíg az anyuka betér egy üzletbe, a kislány az utcán várakozik, és pattogtatni kezdi a labdáját. Játék közben megpillant egy átlátszó gombot a járdán. A gombot a szeme elé tartva az addig szürkének és unalmasnak tetsző épületek egyszer csak élénk színeket öltenek és életre kelnek, a kislány pedig labdázni kezd előbb velük. Ahogy a labda egyre távolabb pattan, úgy nyílik ki a világ is a kislány számára, és kerül térben egyre messzebb. Előbb az épületek emberformára faragott tartóoszlopai, a szemközti tűzfalra festett hirdetés óriási figurája, egy közelben parkoló munkagép, majd az állatkerti állatok, ipari gépek, majd a Földtől egyre távolodva egy repülő, egy űrben keringő műhold és végül az égitestek kapcsolódnak be a labdázásba.

Miért különleges?

A piros pöttyös labda volt az első magyar animáció, amelyben a tudattartalmak megjelenítése vált a film fő témájává. Fő szervezőelve a minden élőlényt és élettelen tárgyat megszemélyesítő gyermeki fantázia: a gyermeklélektan szempontjából is pontosan felépített, Hárs László írta forgatókönyv a modern világ tárgyait, városi tereit a gyermeki perspektíván keresztül láttatja, amely egyszerre érzékeli a körülöttünk lévő mai világot otthonosnak és idegenszerűen titokzatosnak. A dramaturgiailag tudatfolyamszerű filmben a képzelet fokozatos elszabadulásának vagyunk szemtanúi. A mentális utazás előrehaladtával a földrajzi értelemben történő távolodás egyre nagyobb léptékben változik: a főszereplő közvetlen mikrokörnyezetéből elindulva végül makrokozmikus távlatokba jut el. A gyermekek nézőpontjának burokszerűségét hangsúlyozza, hogy a világ felfedezése közben minden a kislány körül forog.

Fő szervezőelve a minden élőlényt és élettelen tárgyat megszemélyesítő gyermeki fantázia

Hogyan készült?

A film az ún. limitált cell-animáció egyik hazai mérföldköve, amelynek egyik jellemzője a kevés fázisrajzra épülő, kulcspozíciókra korlátozódó gazdaságos mozgatási stílus (a film mozdulattervezője Cseh András volt). A hátterek megrajzolásához (a magyar animáció történetében először) zsírceruzát használtak, amelynek köszönhetően a film látványvilága könnyed, rajzos. A hátterek laza vázlatszerűsége grafikailag harmonizál a gyermekrajzok egyszerűségét idéző, stilizált formákkal megoldott mozgó karakterekkel. A labdajáték pattogó dinamikáját veszi át a film lendületes kamerakezelése. A modern gyermekek képzeletvilágát középpontba állító forgatókönyvet a korszak népszerű gyermek- és ifjúsági szépírója, Hárs László jegyzi. A film üde kísérőzenéjét Szokolay Sándor zeneszerző komponálta, akinek ez volt az első alkalmazott filmzenéje.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Csermák Tibor, aki 1951-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként, már az államosított rajzfilmgyártás legelső produkcióiban tervezőként vett részt (pl. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951; Erdei sportverseny, 1952; Két bors ökröcske, 1955). Első önálló rendezései Móricz-mesék adaptációi voltak (A török és a tehenek; A kismalac és a farkasok). A piros pöttyös labda a magyar animációs filmen belül a mesék azon vonulatába tartozik, amelyek felváltották a szövegalapú mesefilmeket,

A piros pöttyös labdával egy időben, 1961-ben született meg az első gyerekeknek szóló mozisorozat, a tudományos-fantasztikumba hajló Peti, amelynek címbéli főhőse a modern technikai civilizációval ismerkedő kisfiú. Csermák Tibor a Peti és a csodaautó (1963) című epizódot jegyzi rendezőként. A piros pöttyös labda után készített, szintén modern környezetbe ágyazott mesefilmjeivel folytatta a gyermekek kozmikus távlatokat bejáró képzeletvilágának merész, álomszerű képekben való feltérképezését (A dal öröme, 1963; Holdhorgász, 1964). Az egyik legígéretesebb rajzfilmművésznek tartották, ám 1965-ben, mindössze 38 éves korában szívelégtelenség következtében elhunyt.

A gyermeki fantázia határtalansága és működésmódja számos más alkotót is megihletett a korszakban, amelyek tartalmi egyezőségükön túl formailag is rokoníthatók A piros pöttyös labda animációs stílusával és a pasztellszínek lírai alkalmazásával (Cseh András: Áprilisi szél, 1965). Nagy hatást gyakorolt rájuk az amerikai John és Faith Hubley, akik több filmjükben saját gyermekeik játék közbeni beszélgetéseit rögzítették, majd a felvett hanganyagot rajzolt-festett képpel párosították, elsőként az Oscar-díjas Holdmadár (Moonbird, 1959) című kisfilmjükben.

Csermák Tibor torzón maradt gyermekfilmes életmű örökségét Richly Zsolt mesés rajzfilmjei viszik tovább, akinek Csermák mestere és családi jóbarátja is volt (pl. A hétpöttyös autó, 1973; A kockásfülű nyúl, 1974, 1976). A piros pöttyös labda 1961-ben a 12. Velencei Nemzetközi Gyermekfilm-fesztiválon első díjat nyert.

Egy emlékezetes jelenet

A filmben rengeteg valós budapesti helyszín elevenedik meg és kapcsolódik be a vidám labdázásba: a budapesti klasszicista épületek oszlopként funkcionáló díszes atlaszain túl a Fővárosi Állatkert főkapujának kőelefántjai és vassárkányai, Buda és Pest vagy épp a János-hegyi kilátó. A kislány kozmikus utazása során találkozik egy műholddal, amely a világ első sikeresen pályára állított műholdját, az 1957-ben kilőtt szovjet Szputnyik–1-et idézi meg, s amely az USA és a Szovjetunió hidegháborús versengésének egyik fontos állomása volt.

Plakát

(forrás: NFI)