Miről szól?

Angyal Liszka (Berky Lili), a torockói parasztlány haldokló nagybátyjától tudja meg, hogy anyja tizenhat éve megölte apját, aki féltékenységével gyötörte. Ördög Sára (Jászai Mari), a bűnös asszony börtönbe került, s nem tudni, él-e még. Liszka a temetés után a városba megy, és beáll cselédnek Kontráékhoz. Kontráné (Simon Marcsa) fia, Miklós (Várkonyi Mihály) első látásra beleszeret, Kontráné azonban lopással vádolja és visszatoloncoltatja a falujába. Elkeseredésében öngyilkosságra szánja el magát. A kocsmába megy, hogy borba keverve vegye be a mérget. Ott találja Ördög Sárát, akinek közben letelt a büntetése. Mire megissza a méreg felét, az idős asszony szavaiból rájön, hogy ő az anyja. A nagy meglepetéstől elájul. Ördög Sára maga is rosszul lesz a megrázkódtatástól. Felhajtja a mérgezett ital maradékát és néhány perc múlva lánya karjában leheli ki lelkét. Liszka fiatal szervezete legyőzi a méreg káros hatásait, néhány hét múlva felgyógyul. Közben lelepleződik a valódi tolvaj, kiderül ártatlansága. Kibékül Kontránéval, és Miklós felesége lesz.

Mitől különleges?

A magyar színháztörténet kiemelkedő alakjának, Jászai Marinak egyetlen fennmaradt filmje; 

a budapesti filmgyártás alternatívájaként létrejött, Janovics Jenő által megteremtett kolozsvári filmgyártás egyik első darabja. Az Erdély festői tájain, a vidék népviseletébe öltözött statiszták közreműködésével forgatott népszínmű adaptációt külföldön is sikerrel forgalmazták. Bemutatták Bécsben és Berlinben, és az a tény, hogy a film fennmaradt (angol nyelvű kópiája a New York-i Magyar Ház pincéjéből került elő), arra utal, hogy még az Egyesült Államokban is vetítették.

Hogyan készült?

A filmet 1914-ben június elejétől július közepéig forgatták Kolozsváron, Torockón, a Torda-hasadékban és az Aranyos partján. A felvételeket Janovics Jenő Proja filmgyárának operatőre, Fekete László készítette, a laboratóriumi munkálatokat azonban a Projectograph Filmgyár végezte Budapesten. A kolozsvári lapok lelkes tudósításokban számoltak be a torockói szabadtéri felvételekről: „Felette szerencsés az az érdekes ötlet, hogy a mozidarab helyét Torockóra tették a kitűnő rendezők: Kertész Mihály és Janovics Jenő. Vasárnap játszták le Torockón a darab zárójelenetét, melybe sikerülten illesztették be a torockói lakodalmat. A menyasszony és vőlegény szerepét Berky Lili és Várkonyi Mihály alakították, a színpompás staffázst pedig a gyönyörű torockói születésű leányok és legények.” (Újság, 1914. július 16.)

Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A tolonc a magyar filmtörténet egyik első filmje, amely már magabiztosan használja a film önálló formanyelvét. A cselekménye két szálon fut, párhuzamos montázs mutatja be a börtönből szabadult asszony és az árvaságra jutott parasztlány, anya és lánya egymás felé tartó útját. A kitoloncolt Liszka útja a városból a faluba kiváló alkalom Erdély gyönyörű tájainak bemutatásra. A kitoloncolás mélyen sérti a lányt, de maga az út a táj szépsége miatt inkább idilli, az ellenséges, züllött város alternatívájaként jelenik meg, és bár a lány még nem tudja, a néző már ekkor sejti, hogy az édesanyjával való találkozáshoz vezet. Népszínmű keretben, Jászai Mari és Berky Lili meggyőző alakításában nagyszabású anyamelodráma bontakozik ki, melyben a bűnös asszonynak akkor kell meghalnia, mikor végre megtalálja elveszett gyermekét. 

A korabeli kritika jól fogadta a filmet „Ma már túl vagyunk azon az időn, mikor a magyar filmeket pusztán azon szempontból néztük, hogy magyar film, és ezért nem néztük, hanem elnéztük hibáit. A Proja-filmnek már erre nincs szüksége, mert első darabja »A tolonc« kiállja bizony a komoly kritikát is. A főszereplők egész művészetüket vitték az együttesbe. Híres tragikánk, Jászai Mari, a szépséges Berky Lili, Várkonyi Mihály és Szentgyörgyi István, a nagy magyar jellemszínész kitűnően játszanak a filmen.” ( Mozgófénykép Híradó, 1915. február 7.)

Egy emlékezetes jelenet

A részlet Liszka cselédéletének első napján játszódik. Nemrég érkezett a cselédközvetítőtől, ahol Kontráné felfogadta. Rögtön munkához lát. Dalolva mosogat. A szobában üldögél Kontráné fia, Miklós, aki mikor meghallja énekét, belopakodik a konyhába. Miközben a fiatalok összebarátkoznak, Kontráék viharos házasélete zajlik.

A rendező

Kertész Mihály 1926-ban, Amerikába indulása előtt
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát