A törökfejes kopja

 

A török hódoltság idején a kis bakonyi falu lakói a talpraesett Kopjás Dani vezetésével kivívják a szabadságukat. Történelmi ifjúsági film Kolozsvári Grandpierre Emil regényéből.

színes magyar játékfilm, 1973, rendező: Zsurzs Éva

író: Kolozsvári Grandpierre Emil, forgatókönyvíró: Kolozsvári Grandpierre Emil, Bencsik Imre, operatőr: Czabarka György, vágó: Zákonyi Sándor, zeneszerző: Darvas Ferenc, főszereplők: Vass Zoltán Iván, Szerencsi Éva, Basilides Zoltán, Fónay Márta, Koncz Gábor, Gáti József, 87 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

A török hódoltság éveiben járunk. A bakonyi faluban a kis Dani kénytelen végignézni, ahogyan fosztogató török katonák dúlják fel az otthonát. A rablók megölik a férfiakat, a nőket elhurcolják, majd sorra felgyújtják a házakat. A túlélő kisfiú egy török kopjára vési a gyilkos katona képmását, és bosszút esküszik. A környékbeliek a vízparton találnak rá, majd a Kopjás vezetéknevet adják neki. Néhány évvel később az őt felnevelő falu jobbágyai két tűz között senyvednek. A császári sereg adói és követelései, illetve a környéken ólálkodó törökök egyszerre sanyargatják őket. A férfivá érett Kopjás Dani (Vass Zoltán Iván) eközben a lándzsavetés mestere lett, és szeretne vitéznek állni. A környékbeli vár, Vastagpalánk osztrák kapitánya azonban kineveti és megszégyenítve többször elzavarja.

Dani véletlenül kifigyeli, hogy nevelőapja, a falu bírája (Basilides Zoltán) titokban a törökök szolgálatába áll. A kétszínű férfi bort visz a várkapitány névnapjára, hogy a védők lerészegedjenek, így játszva ki a várat az ellenségnek. A szolgálataiért kapott pénzt eldugja, ám a rejtekhelyet egy török katona is kifigyeli. Szabadlak jobbágyai először nem hisznek Daninak, de mikor a török kezére kerül a vár, a fiú vezetésével csapatot szerveznek. Csellel megfutamítják a császári katonákat és Vastagpalánk várát is visszafoglalják. Kopjás Dani végül a szülei gyilkosával is párbajra kelhet. A megőrzött törökfejes lándzsával száll szembe a híres harcossá lett egykori rablóval.

Mitől különleges?

A törökfejes kopja történelmi ifjúsági film. A film hősei korabeli fiatalok, akik a kettős túlerővel szemben az eszüket kénytelenek használni. A nehéz történelmi helyzetben a beszédes nevű Szabadlak egyszerű népe példamutatóan viselkedik. Az egyszerű jobbágyok bátrak és furfangosak. A két korabeli nagyhatalom árnyékában összefognak és kivívják a szabadságukat.

A hősies kalandokkal, humorral és ártatlan szerelmi évődéssel teli történet szándékoltan meseszerű. 

A szereplők helytállása tanulságokkal teli, a korszak romantikus fénytörésben tűnik fel. Kopjás Dani a népmesék tiszta szívű és talpraesett legkisebb fiúja, aki végül győzelemre vezeti a falut.

Az 1974-es év egyik legsikeresebb hazai bemutatója volt

Hogyan készült?

A törökfejes kopja Kolozsvári Grandpierre Emil könyvéből készült. A termékeny író történelmi kalandregénye eredetileg 1955-ben az Ifjúsági Könyvkiadónál jelent meg. A régies nyelvezetű hőseposz több újrakiadást is megért. Később sikeres rádiójáték is készült belőle. A film forgatókönyvét az író közreműködésével Bencsik Imre írta. A látványos jeleneteket a pilisi hegyekben, Tinnyén és környékén forgatták, ahol néhány évtizeddel később az Üvegtigris is készült. A törökfejes kopja története szerint a rozoga végvár valahol a Balaton partján áll, a vízparti felvételeket ezért ott rögzítették.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A mozi mellett vagy helyett a nézők többsége a hetvenes évektől kizárólag a tévében nézett filmeket, a Magyar Televízió pedig egészen a kilencvenes évek elejéig egyeduralkodónak számított. A televíziózás tehát egészen mást és többet jelentett, mint manapság. A csatorna számára készített produkciók rengeteg emberhez eljutottak. Zsurzs Éva a kezdetektől a Magyar Televízió munkatársa volt, az egész estés tévéjátékok és folytatásos történetek egyik legnagyobb hazai mesterének számított. Sokszínű életművében egyaránt találunk míves irodalmi adaptációkat, népszerű regények feldolgozásait és a minőségi szórakoztatást szolgáló műfaji darabokat.

Az ő nevéhez fűződik többek között a ma is kedvelt négyrészes Abigél, A fekete város hétepizódos megfilmesítése, vagy a szintén török időkben játszódó ifjúsági kalandfilmünk, A koppányi aga testamentuma. Számos alkotását, köztük ez utóbbit a mozik is játszották. A törökfejes kopja Zsurzs Éva első olyan rendezése, mely nem a televízió, hanem egyenesen a mozik számára készült. A film az 1974-es év egyik legsikeresebb hazai bemutatója volt, közel egymillió-háromszázötvenezer néző váltott rá jegyet. A televízió később sokszor vetítette, s a rendszeres ismétléseknek hála a mai napig népszerű.


Egy emlékezetes jelenet

A törökfejes kopja kezdőjelenete rendkívül erőteljes. A rendező rövid vágásokkal, dinamikus kameramozgásokkal és hirtelen közelikkel teremti meg a váratlan támadás száguldó tempóját. A békésen halászó család idilli képét a falu felé tartó török csapat vágtája ellenpontozza. A jobbágyok szorult helyzetét és páni félelmét a széles látószögű objektív adja vissza. A néző fizikailag is érzi az egyenlőtlen küzdelem feszültségét és az elrejtett kisfiú tehetetlenségét. Zsurzs Éva kevés szereplővel, látványos harci jelenetek nélkül képes megteremteni a bakonyi falu szörnyű pusztulásának hatásos illúzióját.

A rendező

Zsurzs Éva rendező a forgatáson (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)