Miről szól?

A leleményes Holló Sándor (Kabos László) 1953-ban egy Budapest-Bécs kerékpárverseny alatt disszidál, és az Egyesült Államokban kezd új életet. Tizenöt évvel később hazatér, immár befutott kaliforniai üzletemberként, Mr. Alexander Hello néven. Ikertestvére, Zoltán eközben egy gyárban robotol, szabadidejében pedig új találmányával, az Ultrapatyolex tisztítógéppel házal, sikertelenül. A testvérek újra találkoznak, Sándor italozás közben eldicsekszik fényűző életmódjával Zoltánnak, aki másnap reggel ellopja a férfi amerikai útlevelét és csekkbélyegzőjét, s magát a testvérének kiadva a Balaton felé veszi az irányt. Vele tart barátnője, Szöszi (Piros Ildikó) is, aki tényleg azt hiszi, hogy Sándorral indul víkendezni. Miközben ők egy balatoni luxushotelben élvezik az életet, az igazi Sándor próbálja visszaszerezni az útlevelét és az identitását, mindhiába. Zoltán később kiutazik Bécsbe, hogy eladja a találmányát, és közben Sándor feleségével, Helénnel (Medveczky Ilona) is összemelegedik. A Pesten rekedt Sándor viszont Szöszivel jön össze.

Mitől különleges?

Hintsch György különleges alkotója volt a magyar filmtörténetnek, amennyiben két különböző műfajban és hangnemben is hasonló kvalitású filmeket készített. A komoly hangvételű irodalmi adaptációk (Rab Ráby, 1964, Iszony, 1965, Irgalom, 1973, Szörnyeteg, 1974, Égető Eszter tévéfilm-sorozatok, 1989) mellett olyan könnyed komédiákat is rendezett, mint a Hét tonna dollár (1973) vagy A veréb is madár.

Hintsch vígjátéka nagyban épít a félreértéses szituációkat halmozó klasszikus pesti kabaréhumorra. Az egymás identitását felvevő, illetve ellopó ikerpár ötlete korántsem eredeti, A veréb is madár humora ugyanakkor nem merül ki a helyzetből adódó ziccerek leütésében. Azzal, hogy az egyik testvér nyugatról, nyugati mentalitással érkezik vissza a létező szocializmus valóságába, szatirikus felhangokat kap az alapszituáció. Miközben Mr. Hello lehengerlő magabiztossága, arroganciája, felszínessége a kapitalizmust – illetve a kapcsolódó sztereotípiákat – leplezi le, a magyar viszonyokon még vitriolosabban élcelődik a film. Az első jelenet, amelyben a szocialista vállalat vezetőségének prezentálja őrült találmányát Zoltán, Bacsó Péter egy évvel később készült kultuszfilmjéből, A tanúból sem lógna ki – az igazgató egyik fürge nyelvű hajbókolóját éppen a leendő Pelikán elvtárs, Kállai Ferenc alakítja.

A Balatonnál játszódó jelenetek is duplafenekűek. Egyfelől kigúnyolják a mértéktelen fogyasztást és fényűzést hirdető kapitalizmust, aminek a történet tanúsága szerint Magyarországon is megvannak a filmben látható luxushotelhez hasonló szigetei, másrészt világosan kiderül, hogy

A veréb is madár azzal, hogy a szereplőket követve elkalauzolja a nézőt a valutaalapon működő sztriptízbárok, a drága koktélok és a lengén öltözött luxusnők világába, maga is kiszolgálja ezeket az igényeket, szatírának álcázva a vágybeteljesítő fantáziát.

Vágybeteljesítő fantázia

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét Farkas Balázs és Kállai István írta. Utóbbi a magyar kabaré emblematikus figurája volt, egyik legnagyobb sikerét a Vidám Színpadon 1958-ban bemutatott Majd a papa című darabjával aratta. A főszerepet az a Kabos László alakította, aki ekkoriban vált az ország egyik legnépszerűbb kabarészínészévé. Kállai A veréb is madárt már kifejezetten neki írta.

A film készítése során a legnagyobb kihívást Kabos megduplázása jelentette. A színészek megkettőzése a vásznon az ikerszerepekhez régóta rutineljárás, ma pedig a digitális technika segítségével az is könnyen megoldható, hogy fizikai interakcióba lépjenek egymással. A veréb is madár forgatásának idején azonban ezt még nehezebb volt kivitelezni, így Hildebrand István operatőr leleményére volt szükség, hogy a két Kabos koccintása hitelesnek tűnjön. A jelenet két felét külön vették föl, kockapontosan, képben-hangban időzítve. Hasonlóan látványos trükk, amikor a divatbemutatós epizódban a manökenek alakját, arcát megsokszorozva látjuk, ahogy lebegnek és egymásba úsznak – Hildebrand ezeket a képsorokat az általa kifejlesztett kaleidoszkóppal, a felvevőgép lencséje elé tett tükör segítségével rögzítette.

Mr. Hello Ford Thunderbird márkájú autóját Medveczky Ilona adta kölcsön a forgatáshoz, azzal a feltétellel, hogy ő is szerepet kap a filmben. A történet szerint a Balaton-parti epizódok Tihanyban játszódnak, a luxusszállót azonban az újonnan megnyílt füredi Hotel Annabella „alakítja”, a tóparti lovasjelenetet viszont valóban Tihanyban vették fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Hintsch filmje a szintén általa rendezett Hét tonna dollárral (1977), az És akkor a pasas…-sal (Gertler Viktor, 1966) és a Gyula vitéz télen-nyáronnal együtt a Kádár-rendszeren óvatosan élcelődő szatirikus vígjátékok sorát gazdagította, miközben elsősorban a nézők önfeledt szórakoztatását tűzte ki célul. Az alkotók számítása bevált, A veréb is madár óriási közönségsiker lett – igaz, a baráti szocialista országokban sokáig nem mutathatták be –, kritikai elismerést azonban nem kapott. Kabos László már 1949-ben bemutatkozott a mozivásznon, de igazi filmsztárrá ekkor, Hintsch komédiájának köszönhetően vált.

Egy emlékezetes jelenet

Balaton, rekkenő hőség. A kamera lassan végigpásztáz a szabadstrandon, a munkásosztály képviselői gumimatracokon és plédeken elnyúlva ételhordóból falatoznak, üveges sört isznak, és sóvárogva bámulják a kerítéssel elkülönített „valutás strandot”, ahol a napernyők alatt hűsölő gazdagoknak és szépeknek csokornyakkendős pincérek szervírozzák a koktélokat. A dokumentumfilmbe illő szocreál életképeket Hildebrand István operatőr bravúrosan úsztatja át egy pszichedelikus zenével megtámogatott szürreális vízióba.

A rendező

Hintsch György rendező beállítja Mensáros László (b) és Harkányi Endre (j) jelenetét a Csak egy csap című vígjáték forgatásán (MTI Fotó/Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)