Miről szól?

Egy évvel az 1956-os forradalom leverése után a kommunista rezsim Államvédelmi Osztálya sajátos vizsgának veti alá az ügynökeit, hogy teszteljék a lojalitásukat. Jung András tartótisztre (Nagy Zsolt) éppen szenteste kerül sor. Mentora, Markó Pál (Kulka János) a szemközti ház ablakából figyeli, és le is hallgatja, amint a konspirált lakásban a jelentéstételre érkező ügynökeit fogadja. Vesztére ezen a napon találkozik titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella) is, aki becsapja őt, és ezzel Markó is kellemetlen helyzetbe kerül. Jelentse fel tanítványát, vagy tusolja el az ügyet?

Mitől különleges?

A rendszerváltással elhárult minden akadály az 56-os események és a megtorlás mozgóképes feldolgozása elől, sokáig mégsem készültek ebben a periódusban játszódó filmek. A vizsga nemcsak a témaválasztása miatt különleges, hanem mert történetét műfaji szemszögből meséli el. Köbli Norbert forgatókönyve pontosan követi a thrillerek szabályait, a fordulatok menetrendszerűen érkeznek, Bergendy Péter rendező pedig hollywoodi filmekre jellemző tempót diktál. A vizsga alaphelyzete egy más közegben is működne, az egymással szemben kölcsönösen bizalmatlan ügynökök fordulatos játszmája

Köbliék nem tesznek semmilyen új állítást a rendszerről, csak kulisszaként használják, de így is hitelesen érzékeltetik a mindent átható paranoia légkörét, amely a legintimebb emberi kapcsolatokat is felzabálja. Bergendy és stábja kevés pénzből dolgozhattak, de a hátrányból előnyt kovácsoltak. Mivel a cselekmény karácsony este játszódik, nem zavaró, hogy a kevés külső felvételen az utcák kihaltak, a minimalista díszletek helyett pedig a színészekre került a fókusz, akik a cselekmény fordulatainak köszönhetően több arcukat is megmutathatták. A legkomplexebb, leghálásabb szerep az ezúttal is kiváló Kulka Jánosnak jutott, de Nagy Zsolt, Scherer Péter és Hámori Gabriella is méltó partnerek.

Hogyan készült?

A Belügyi Filmstúdióban 1958 és 1988 között olyan oktatófilmek készültek, amelyek a rezsim titkosrendőreit tájékoztatták a célszemélyek megfigyeléséről, a besúgók beszervezéséről vagy a lehallgató készülékek telepítéséről. Ezekből az anyagokból állította össze Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete (2004) című filmjét. Köbli innen merített alapötletet és ihletet A vizsgához. Az alkotók szűk, televíziós költségvetésből dolgoztak, csak a 20 napos forgatás után derült ki, hogy moziba is eljuthat a film. Bergendy és operatőre, Tóth Zsolt filmes kamera helyett egy DSLR fényképezőgépet használtak, hogy a zavaros, mozgó, remegő, homályos, voyeur-hangulatú képek a bizalmatlanság és a bizonytalanság érzését közvetítsék.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A vizsga úttörő filmnek bizonyult, sikere igazolta, hogy a hazai közönség igényli a 20. század második felének történelmét műfaji eszközökkel feldolgozó kosztümös produkciókat. Így készülhetett el, szintén Köbli forgatókönyvéből, az 56-ban játszódó Szabadság – Különjárat, A berni követ és a Trezor, vagy az ugyancsak megtörtént eseményeken alapuló Árulók.

Egy emlékezetes jelenet

András és Éva a konspirált lakásban vacsoráznak, a bensőségesnek tűnő hangulat fokozatosan válik egyre fagyosabbá. A férfi a családjáról kérdezgeti a nőt, majd ’56 októberének kényes témája is szóba kerül. A szituáció feszültségét az adja, hogy András ekkor már sejti: szerelme kettős játékot űz, azt azonban nem tudja, hogy közben mentora, Markó is figyeli őt. A fináléban felfedett csavarok utólag ezt a jelenetet is átértelmezik.