Adj király katonát!

 

Egy vidéki lány a sok közül a városba kerül. Erdőss Pál megrázó tanmeséje.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1982, rendezte: Erdőss Pál

forgatókönyv: Kardos István, operatőr: Szabó Gábor, Pap Ferenc, Koltai Lajos, szereplők: Ozsda Erika, Szendrei Andrea, Diczházy Dénes, Nyakó Júlia, Soltis Lajos, Boroska Tibor, 110 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Nevelőszülei halála utána a 16 éves Jutka (Ozsda Erika) elhagyja faluját, és a pestlőrinci fonóba kerül, ahol szövőgép mellett dolgozik több műszakban. Szórakozni jár, lassan elkezdi felfedezni a várost, barátnőt és barátot szerez – megismerkedik a tehetősebb családból származó Péterrel (Diczházy Dénes). A fiú szülei megkedvelik, a házasság is szóba kerül, de még mielőtt a kapcsolat komolyabbra fordulna, Péter haverjai megerőszakolják őt.

Mitől különleges?

Erdőss Pál debütáló játékfilmes rendezése az úgynevezett Budapesti Iskola irányzatához kapcsolódik, vagyis eredeti helyszíneken rögzített, dokumentarista hitelességű történet improvizálásra bíztatott amatőr szereplők előadásában. Az Adj király katonát! Mészáros Márta korai munkáihoz hasonlóan tudósított a vidékről Budapestre kerülő, munkásszállókon élő, kiszolgáltatott fiatal lányok életéről, bemutatva a naiv rácsodálkozás, a beilleszkedés és a hétköznapi rutinba való belefásulás stációit. Erdőss – illetve a három operatőr, Koltai Lajos, Pap Ferenc és Szabó Gábor – kamerája szinte végig Jutkát követi, a legintimebb pillanatait is egészen közelről rögzíti, megkönnyítve a nézői azonosulást. A lány sorsa tipikusnak nevezhető, nyitottsága, érzékenysége és szeretetvágya mégis kiemeli őt a közegből, így még megrázóbb látni, ahogyan illúzióit vesztve végül magára marad. A film katartikus hatása elválaszthatatlan a főszerepet alakító Ozsda Erikától, aki

a vásznon is átsugárzó, vibráló személyiségével plusz dimenziót ad a karakternek – leginkább neki köszönhető, hogy az Adj király katonát! jóval több dokumentarista helyzetjelentésnél.

Vidékről Budapestre kerülő, munkásszállókon élő, kiszolgáltatott fiatal lányok

Hogyan készült?

A pályáját dokumentumfilmekkel kezdő Erdőss 1972-ben filmet forgatott a vidékről Budapestre kerülő fiatalok helyzetéről. A Dárday István vezette Társulás Stúdióhoz kerülve úgy döntött, ezt a témát dolgozza fel első fikciós rendezésében is. Az előkészületek során leányszállásokon és gyárakban készített mélyinterjúkat az érintett fiatalokkal, majd az összegyűjtött történetek alapján Kardos István megírta a film alaptörténetét. Dialógusok nem voltak, azokat az amatőr szereplőknek kellett rögtönözniük a forgatás során. A jeleneteket – a színészi improvizációt megkönnyítendő – kronologikus sorrendben vették fel.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A bemutató idején a hazai kritika – többek közt az amatőrök szerepeltetése miatt – kevésbé volt lelkes, külföldön azonban komoly sikereket ért el a film. Cannesban a legjobb első filmnek járó Arany kamera-díjjal jutalmazták, Locarnóban pedig a zsűri egyhangú döntése nyomán megkapta az Arany Leopárdot a kritikusok, valamint a diákzsűri elismerései mellett. A hazai közönség is szerette, több mint 200 ezren váltottak rá jegyet. Az Adj király katonát! ma már a magyar dokumentarista-fikciós irányzat megkerülhetetlen klasszikusának számít.

 

Egy emlékezetes jelenet

Jutka a brutális erőszakot követően másnap otthagyja Pétert, aki nem avatkozott be a védelmében. Korábban kiderült, hogy a lány terhes, de az átéltek hatására úgy dönt, elveteti a gyermeket. A jelenetben az abortusz-bizottság elé kerül, amely a beavatkozás engedélyezéséről döntött, és meghatározta annak költségeit. A fehérköpenyes nőkből álló bizottság kikérdezi a lányt, felveszik az adatait, és megkérdezik tőle, miért akarja elvetetni a magzatát. Jutka lakonikus válasza: "Nem akarok gyereket". Mai szemmel nézve a lány szótlanságánál, kiszolgáltatottságánál is sokkolóbb a bizottságban ülők kioktató, bürokratikus intézményeket idéző stílusa és empátiahiánya. 

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Barabás Klára: Bankárok és filmrendezők, Beszélgetés Erdőss Pál filmrendezővel, Filmkultúra, 2004
Schubert Gusztáv: Erdőss Pál (1947-2007), Filmvilág, 2007/4, 3.

A rendező

Erdőss Pál (forrás: Filmkultúra)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Fodor, Szakácsi (forrás: MNF)

Tudtad?

Erdőss Pál már leszerződtetett egy főszereplőt, amikor megtalálta Ozsda Erikát a fiatal lány átütő tehetsége egyből meggyőzte a rendezőt.