Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
színes magyar játékfilm, 1978, rendező: Gábor Pál
forgatókönyvíró: Gábor Pál, Vészi Endre, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Pap Vera, Pásztor Erzsi, Szabó Éva, Dunai Tamás, Halász László, Horváth László, 98 perc, felújítás: 4K restaurált
Miről szól?
Angi Vera (Pap Vera) fiatal segédápolónő egy kórházban. Amikor felszólal az áldatlan körülmények ellen, leteremtik, de a kommunista párt a szárnyai alá veszi. Ideológiai továbbképzésre küldik, a szállásért és ellátásért cserébe agitátornak tanul. Közben beleszeret egyik tanárába, de a szigorú iskola falai között nem tudja megélni a szerelmet.
Mitől különleges?
Az Angi Vera nyomasztó szerelmes filmben mondja el, hogyan roncsolta az emberek személyiségét a kommunizmus. Kesernyés, melankolikusan szívszorító film. Az egyént átformáló, magához idomító rendszer tűéles kritikája. 1948-ban játszódik, amikor a második világháború utáni, demokratikus többpártrendszer átalakult kommunista diktatúrává. A pártiskola olyan, mint egy börtön: aki elszökik, azt katonák hurcolják vissza; táncolni, szórakozni itt csak parancsszóra lehet. Angi Vera a rideg, keményvonalas Traján Anna mellé kerül, akiből az illegalitásban töltött évek, a nyilasok előli menekülés kiölt minden emberséget. Kiképzése a spicliké:
megtanulja, hogyan kell feljelenti azokat, akiknek a véleménye eltér a pártétól,
és azt is, hogy akár a szerelmet is feladja a párthűségért. A fő cél az ideológiai átnevelés, a rászoktatás az ún. önkritikára. Lényege, hogy az ember elsajátítsa a kommunista ideológiát – és az alapján magát is elítélje. Így törik meg az embert, rendelik alá a pártnak a személyiségét, a vágyait, az akaratát. A diktatúra a film végére megmutatja igazi arcát, a cél érdekében még a saját híveit is feláldozza. Az őszinte, humanista baloldaliakat kiköpi a rendszer, a karrierlétrát csak azok mászhatják meg, akiknek könnyen hajlik a gerince.
Az Angi Vera új fejezetet nyitott a magyar filmtörténetben. A rendezők 1978-tól kezdve nyíltan dolgozták fel az ötvenes évek kommunista diktatúráját – ezt a ciklust nevezik „ötvenes évek-filmeknek”. Az Angi Vera és Kovács András A ménesgazdá-ja mellett ide sorolható például Mészáros Márta Napló-trilógiája. Az Angi Vera itthon és külföldön is sikert sikerre halmozott: Cannes-ból a filmkritikusok díját, Chicagóból a nagydíjat, San Sebastianból az Ezüst Kagylót hozta el. 1979-ben Magyarország ezt a filmet nevezte az Oscarra, amely az előválogatóig eljutott, de végül nem kapott jelölést.
Egy emlékezetes jelenet
Angi Vera elkíséri Traján Annát egy párt- és elvtársukhoz. A szomszéd nyit ajtót, és beinvitálja magához a nőket, amíg az ismerősük hazaér. A jelenet tökéletesen illusztrálja, hogyan torzult kirekesztő, diktatórikus rezsimmé a munkások és a szegények helyzetének jobbítását megcélzó mozgalom. Ebben a világban már nem az számít, kinek van igaza, hanem hogy kinek van párttagsága. Csak az juthat előre, aki derék elvtárs. Aki kritikát fogalmaz meg, akármilyen jogosat, azt osztályellenségnek bélyegzik.
Olvass tovább!
MMA Filmlexikon
Földes Anna: Lányarc közelről – Gábor Pál: Angi Vera. Filmkultúra, 1978/6, 19-26.
Fazekas Eszter: Bekeretezett képek, Koltai Lajos Fazekas Eszterrel beszélget. Metropolis, 2000/1.
Somogyi Lia: Angi Vera külföldön. Filmkultúra, 1982/1, 82-85.