Angst

 

Félelem és egzisztencialista szorongás a metróban. Mispál Attila filmjében egy magányos forgalmista megpróbálja ledönteni a közöny falát.

magyar rövidfilm, 1995, rendező: Mispál Attila

forgatókönyvíró: Nagy András, Mispál Attila, operatőr: Nagy András, főszereplők: Kozma Károly, Vári Éva, Gryllus Dorka, Pindroch Csaba, producer: Kertész Márta, gyártó: FMS, Hunnia Filmstúdió, Magic Media Kft., Színház- és Filmművészeti Főiskola, 18 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Engel metróforgalmistaként dolgozik, több tízezer emberrel kerül kapcsolatba minden egyes nap, mégis magányosan, elszigetelten él. Egy nap bezárkózik a forgalomirányító irodába, megállítja a mozgólépcsőt, és a hangosbeszélőn keresztül elkezdi megosztani személyes érzéseit az utasokkal.

Mitől különleges?

Mispál Attila rövidfilmjét a tartalom és a stílus rendkívüli egysége teszi figyelemre méltóvá. A főszereplő egy beszűkült tudatú, szorongó férfi; a metró sötét, baljós hangulatú terei az ő belső világának kivetülései. Munkájából kifolyólag képtelen valódi kapcsolatokat kialakítani, az ipari kamerákon keresztül érintkezik csak az emberekkel, akik állandóan mozgásban lévő, arctalan biomasszaként jelennek meg számára a monitorok kijelzőin. Az ipari kamerákkal rögzített felvételeken ennek megfelelően nincsenek kontúrok és árnyalatok, a metróalagutakban sodródó tömeg személytelensége így vizuálisan is nyilvánvalóvá válik. Engel félelmeiről emellett látomásos, szürreális betétek is tudósítanak, amelyeken különös – idegen civilizációhoz tartozó? – tudósok tanulmányozzák a föld alatt élő, állatiasan viselkedő embercsoportokat. Az Angst 

egy kitörési kísérlet története: Engel megpróbálja ledönteni a közöny falát.

Azokat a kommunikációs csatornákat használja kapcsolatfelvételre, amelyeken csak szenvtelen, hivatalos információkat szabadna közölnie. A hangosbeszélőn keresztül először egy regényből olvas fel az utasoknak, majd saját szívhangját hangosítja ki nekik.

Izgalmas formai kísérlet

Hogyan készült?

Mispál Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakára járt Gazdag Gyula és Herskó János osztályába – első etűdjét még korábban, a Balázs Béla Stúdióban készítette el –, itt forgatta le harmadévesen az Angstot a vele egy évfolyamra járó Nagy András operatőrrel. A szkriptet közösen írták meg Pacskovszky Zsolt azonos című novellájából. A forgatás során nem csak a vonatkozó metrós tömegjeleneteknél, hanem mindvégig, a közelik során is ipari kamerát használtak. A hangkulisszában a zajok-zörejek mellett – a későbbi, szintén a metróban játszódó Kontrollhoz hasonlóan – az elektronikus zene is fontos szerepet kapott, amit a műfaj egyik legjelesebb hazai képviselője, Palotai Zsolt biztosított.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Angst és a hasonló stílusú diplomafilm, az Altamira (1997) izgalmas formai kísérlet, amely megágyazott a rendező első és máig egyetlen játékfilmjének, a szintúgy Nagy András operatőrrel és Berzsenyi Krisztina látványtervezővel közösen elkészített, hagyományos történetvezetésű, de vizualitását tekintve nem kevésbé álomszerű A fény ösvényeinek (2005).

Az Angst az 1996-os Magyar Filmszemlén a legjobb főiskolás film díját nyerte el, a Nemzetközi Televíziós Fesztiválon pedig a legjobb kísérleti film elismerését kapta meg.


Egy emlékezetes jelenet

Az unatkozó Engel egy bogárral játszik, a késével terelgeti, ijesztgeti. A rovarmotívumot később metaforává bővíti a film, a látomásjelenetekben az emberek is bogárszerű lényekként tűnnek fel, ráadásul Engel a Nobel-díjas J. M. G. Le Clézio Terra amata című regényéből éppen azt a passzust olvassa fel az utasoknak, amelyben a gyerek főszereplő a kertben játszva ráébred, hogy a krumplibogarak számára ő az Isten. Mispál rémálomszerű képsorokkal illusztrálja az erősen áthallásos vendégszöveget.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Ozsda Erika: A filmkészítés ösvényei, Beszélgetés Mispál Attila filmrendezővel. Filmkultúra, 2005
Muhi Klára: Rövid képzelet, Kisjátékfilm. Filmvilág, 1996/4, 16-19.

A rendező

Mispál Attila (MTI Fotó: Kollányi Péter)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

„Nem csak a filmezést, semmilyen kreatív tevékenységet nem lehet papíron tanulni. A főiskolán az ott készült vizsgafilmek gyártása során, a saját tapasztalatainkból tanultunk a legtöbbet. Akkor tanulsz igazán, ha te magad hozol létre valamit. És aztán a hibáiból okulsz.” (Mispál Attila, Filmkultúra, 2005)