Az Auguszta című gyurmasorozatot megelőlegező kisfilm egy küzdelmes levesfőzés pillanataiból összeálló gegfüzér, melynek főhőse egy csetlő-botló gyurmahölgy.
színes magyar animációs film, 1980, rendező, forgatókönyvíró: Varga Csaba
dramaturg: Antal István, operatőr: Radocsay László, vágó: Hap Magda, zeneszerző: Másik János, hangmérnök: Bársony Péter, 5 perc
A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):
Miről szól?
A bohókás gyurmahölgy nekiáll tyúkhúslevest főzni, ám az ételkészítés igencsak bajosan alakul, mivel a hozzávalók kifognak a habókos háziasszonyon. Ráadásul a főzőcskézés közbeni folytonos kóstolgatás során szép lassan minden elfogy a kínkeservesen összekotyvasztott levesből, és tálaláskor csupán egy szem borsó árválkodik a lábas alján.
Miért különleges?
Az ebéd című egyedi rövidfilm főhőse a későbbi Auguszta című gyurmasorozat címszereplője. Auguszta az „entrópia” csetlő-botló nagyasszonya, aki ott, ahol rend van, gond nélkül teremt rendetlenséget, és önnön testi épségére is veszélyt jelent, hiszen rendre a felismerhetetlenségig trancsírozza magát. Az ebédben például a hagyma mellett saját karját is a levesbe aprítja, máskor fésülködés közben a hajkefe fogaival szabdalja föl az arcát (Auguszta szépítkezik, 1984), vagy épp a nokedlitésztából dagaszt vérszomjas kisgömböcöt (Auguszta dagaszt, 1986).
Az entrópia nagyasszonya
Hogyan készült?
A kisfilm a Pécsi Televízió megbízásából készült, amely számára a Pannónia Filmstúdió fiatal pécsi műtermének egy hét leforgása alatt kellett egy párperces kisfilmet elkészítenie. Ugyan a téma teljesen kötetlen volt, a rendező a gyurmaanimáció gyors gyárthatósága miatt a technikából indult ki a rövidfilm megtervezésekor. Az ebéd ötletét Varga Csaba akkori feleségének egyik rendhagyó vasárnapi húslevese adta, ugyanis a kezdő háziasszony a főzés során egyenként kieszegette a levesből a belevalókat, és az asztalra már csak az üres lé került erőleves gyanánt. A téma megtalálása után az öt perces gyurmafilm legyártása mindössze öt napot vett igénybe.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Az ebéd (Kedvesem főz), majd pedig az abból kinővő Auguszta című sorozat a nyolcvanas évek elejére az animációs filmgyártásban nemzetközi szinten is népszerű technika, a gyurmaanimáció meghatározó képviselője. (A neves brit gyurmaanimációs műhely, az Aardman Stúdió 1972-ben kezdte ténykedését.)
Az amatőrfilmesből lett műteremvezető–rendező–producer Varga Csaba nemzetközi ismertségét az Auguszta sorozatnak köszönheti, melynek
főhősét a külföldi sajtó „az animáció Marilyn Monroe”-jának nevezte el.
Az Auguszta dagaszt című epizódot az 1986-os Berlinálén Ezüst Medve-díjjal ismerte el a zsűri. A sorozat második évadja már a rendszerváltozáskor alapított Varga Stúdió égisze alatt született a kilencvenes évek első felében (Auguszta II., 1991–1993).
Erre figyelj!
Varga Csaba számára a gyurma rútsága, képlékenysége jelentette a technika legfőbb varázsát, amellyel az animáció merev formai korlátait le tudta bontani. A masszaszerű Augusztát valós tárgyi világunk veszi körbe. A filmbéli gegek a klasszikus burleszkjelenetekből táplálkoznak, melyekben a hétköznapi tárgyak nem megfelelő használata a humor forrása. (A gegek hatásmechanizmusának képletszerű felépítéséhez matematikai képzettségét is igénybe vette Varga, aki eredeti végzettsége szerint matematika–rajz szakos tanár.) Ugyancsak a burleszkfilmekhez hasonlóan, a tagolt emberi beszéd helyett a gyurmakarakter mimikára és gesztusnyelvre építő pantomimjátéka kerül előtérbe, olyannyira, hogy a főhőst végig közeli képkivágatokban látjuk.
A rendező
Varga Csaba (MTI Fotó: Balaton József)