Az obsitos

 

Egymásra megszólalásig hasonlító jóbarátok szerepcserés drámája az első világháború idején a frontot megjárt, humanista szemléletű Balogh Béla rendezésében.

virazsírozott magyar játékfilm, 1917, rendező: Balogh Béla

író: Bakonyi Károly, operatőr: Zsitkovszky Béla, főszereplők: Torday Ottó, Petheő Attila, Boyda Juci, Mattyasovszky Ilona, Vándory Gusztáv, Komjáthy János, Veszpréminé, 63 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Gyuri (Torday Ottó) a molnár leányát, Juliskát (Mattyasovszky Ilona) szereti, de a lány máshoz megy feleségül. A szerelmében csalódott fiatalember bánatában otthagyja a szülői házat, édesanyját és kishúgát, s beáll katonának. A háborúban hűséges barátra talál a hozzá külsőleg is hasonló Andrásban (Petheő Attila). Az egymástól elválaszthatatlan bajtársakat veszélyes felderítő útra küldik, melynek során Gyuri megsebesül, s barátja karjában hal meg. Végre befejeződik a háború, hazamennek a katonák. A bajtárs felkeresi barátja családját, hogy a szomorú hírt tudassa velük. Gyuri anyja (Veszpréminé Ágh Ilona) azonban összetéveszti őt az elesettel, neki pedig nincs szíve, hogy ezek után megmondja neki a rettenetes igazságot. Egy ideig Gyuriként él barátja házában, de végül mindent bevall. Hamarosan valóban családtag lesz, mivel időközben megszerették egymást Málcsikával (Papír Magda), Gyuri időközben gyönyörű hajadonná serdült húgával.

Mitől különleges?

A film, mely az első világháború negyedik évében készült, vádirat a háború ellen. Az alkotók békevágyát a háborúban elesett fiú anyjának álma fejezi ki: a harctéren megjelenő békeangyal kibékíti az egymással szemben állókat. A béke a filmen előbb beköszönt, mint a valóságban. Az első világháború még javában zajlik, amikor a filmet bemutatják.

Szereplőinek természetes játéka már a neorealizmus felé mutat

Hogyan készült?

Az Astra filmgyár első nagyszabású műve Bakonyi Károly 1910-ben bemutatott, Kálmán Imre zenéjével kísért Obsitos című énekes színjátékának filmváltozata volt. Mivel a színdarab még külföldön is sikert aratott, Bécsben, sőt még Amerikában is bemutatták, az adaptáció biztos befektetésnek ígérkezett. A forgatókönyvet valószínűleg a frontról nemrég hazatért Balogh Béla írta, aki a korabeli filmnyelv teherbíró képességének megfelelően egyszerűsítette le az eredeti színdarab cselekményét. 

A filmet az első magyar filmoperatőr, Zsitkovszky Béla fényképezte. A külső felvételeket Fóton a Károlyi birtokon, Nógrádverőcén és Zebegényben készítették. Az 1917 októberi premieren a Kálmán Imre által a filmhez komponált kísérőzenét az Eldorado mozizenekar játszotta. 1922-ben színpadi jelenetekkel kiegészítve (3 film és 3 színpadi részből álló) szkeccsként újra műsorra tűzték. A filmnek csak egy 17,5 mm-es rossz állapotú kópiája maradt fenn, melyet analóg trükk eljárással Tóth János operatőr restaurált és nagyított fel 35 mm-es képméretre. Ez az eljárás a filmben lévő karcok, sérülések eltüntetésére nem volt alkalmas.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A háborús konjunktúra, a francia és az angol, majd 1917-től az olasz és az amerikai filmek behozatali tilalma következtében keletkező filmhiányt magyar filmekkel kellett pótolni, s ez a magyar filmgyártás gyors fellendüléséhez vezetett. Számos új filmgyár alakult a világháború éveiben, köztük Balogh Béláék filmvállalata, az Astra. A tízes évek a filmnyelv felfedezésének és elsajátításának időszaka volt.

Balogh Béla magabiztosan alkalmazta a filmi kifejezés nagy filmgyártó országokban kialakult eszköztárát.

Filmjét egyszerű, nyugodt elbeszélésmód jellemzi, mely használja a párhuzamos montázst, a flash back-et, az álmok és víziók megjelenítését. Különös figyelmet érdemel színészvezetése: szereplőinek természetes játéka már a neorealizmus felé mutat. A szociális problémák iránt érzékeny, humanista szemléletű Balogh Béla a magyar filmkészítők első generációjának kiemelkedő alakja. Művészi szándékkal készült, igényesen rendezései kiemelkednek a korszak filmjei közül.


Egy emlékezetes jelenet

Balogh Béla víziója a békéről az első világháború negyedik évében. Ünneplő tömeget, hazatérő katonákat mutat, akiket boldogan fogad a családjuk, és olyanokkal is találkozunk, akiket már nem vártak. András is megérkezik Gyuriék házához, hogy szomorú küldetését teljesítse, de ez nem úgy sikerül, ahogy várta.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja, Az obsitos; A falu rossza. Filmvilág, 1992/5, 42-43.

A rendező

Balogh Béla filmrendező, mellette Mattyasovszky Ilona színésznő (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A rendező felesége és alkotótársa Balogh Béláné Kornai Margit volt. Férjével alkotói közösségben és családi vállalkozásban 65, többségében némafilmet létrehozva az egyik legtermékenyebb magyar filmalkotók voltak. Annak ellenére, hogy Kornai Margit több film producere, írója és feltételezhetően rendezője is volt, neve egyetlen általunk ismert film főcímén sem szerepel.

Plakát