Miről szól?

A szépséges Gitta (Berky Lili) boldogan él földbirtokos férjével és kisfiával, Miklóssal (Lengyel Vilmos). Korábban sikeres színésznő volt, és még mindig vágyik a színpad után. Egy napon Vándori (Fekete Mihály), a züllött és kalandor színész, rábeszéli, hogy szökjenek meg együtt, és folytassa a karrierjét. Oroszországba mennek, ahol Vándori elkártyázza a nő ékszereit és pénzét, és ha kell, őt magát is felteszi tétnek. A színésznőnek végül egy orosz ezredes (Szakács Andor) segítségével sikerül megszökni, de otthon rossz hírek fogadják: férje már rég belehalt a távozása miatt érzett bánatba, Miklós hollétéről pedig senki nem tud. Egy orfeumban kezd dolgozni, azonban Vándori hamarosan itt is feltűnik. Ezúttal Gitta egyik rajongóját szeretné kirabolni. Ráveszi a nőt, hogy fogadja a szerelmes ifjút, aki hamarosan rájön, hogy az a saját, rég nem látott fia. Hogy megmentse a gyermekét a ház előtt várakozó támadótól, ő hagyja el az épületet férfiruhában. Az ajtón kilépő alakot Vándori összetéveszti a kiszemelt áldozattal, egy zsákba kötözi, majd a folyóba dobja. A fuldoklót még a rendőrökkel érkező Miklós sem tudja megmenteni.

Mitől különleges?

Bár Magyarországon már a némafilm idejében is fontos volt a mozgóképgyártás, ezeknek a műveknek a jelentős része elveszett. A történelem viharai, a nyersanyag sérülékenysége, valamint az állandó gyűjtő- és őrzőhely hiánya miatt a korszak produkcióinak alig 10 százaléka maradt fenn, így minden felbukkanó film igazi kincs. Az utolsó éjszaka töredékes kópiáját 1997-ben fedezték fel a berlini Bundesarchiv gyűjteményében, és

A virazsírozással színezett anyagot a következő években restaurálták, hogy a lehető legjobb állapotban maradjon meg az utókornak. Mivel a megtalált példány sérült és hiányos volt, a Filmarchívum munkatársai néhány helyen szöveges leírásokat illesztettek a cselekménybe, melyekben összefoglalták az elpusztult részek tartalmát. A helyreállított változatot 2002-ben mutatták be először nemzetközi közönség előtt, a pordenonei némafilmfesztiválon.

A némafilm korszakból minden felbukkanó film igazi kincs

Hogyan készült?

A film premierjét 1917. november 30-án tartották a kolozsvári Színkör-mozgóban, de később az egész országban és külföldön is forgalmazták. Janovics Jenő (1872–1945) 1917-ben eladta a Corvin filmgyárat a Budapesten dolgozó Korda Sándornak és Pásztory M. Miklósnak, ő maga pedig a Transsylvania néven megalakuló filmgyártó és filmkölcsönző vállalattal Kolozsváron folytatta a munkát. Itt készült Az utolsó éjszaka is Sas Ede írása alapján. A világháborús viszonyokra több ponton reflektáló film operatőre az a Fekete László volt, akinek neve ma elsősorban az általa alapított Fotofilm nevű cég gazdag, erdélyi témájú fotóhagyatéka miatt ismert. A Gittát játszó színésznő, Berky Lili, a magyar színjátszás ünnepelt csillaga, aki később a hangosfilm korában is vállalt szerepeket. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kolozsvári némafilmgyártásnak komoly szerepe volt a korai magyar filmtörténetben. A város fontos kulturális és kreatív központnak számított, az itt készülő filmek színvonala a korszak nemzetközi mezőnyében is kiemelkedett. A sort az 1913-ban bemutatott és világsikerré vált Sárga csikó (Félix Vanyl) című film nyitott meg, és az ipar ettől kezdve 1918-ig volt a csúcson. A kolozsvári filmek kifejezetten művészi igénnyel készültek, jellemzően klasszikus irodalmi művek alapján. A munkát elsősorban Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója szervezte, de dolgozott itt Garas Márton és a később világhírűvé váló Korda Sándor és Kertész Mihály is. A színészek közül kiemelkedett Az utolsó éjszakában is játszó Berky Lili és Fekete Mihály, valamint Jászai Mari, Márkus Emília, Beregi Oszkár és Várkonyi Mihály.

Egy emlékezetes jelenet 

Gitta fogadja a fiatal rajongóját az otthonában. Kezdetben mindketten feszültek, de a vacsora és a pezsgő lassan feloldja a hangulatot. Egyre többet isznak, majd egymás karjaiba omlanak. A színésznő váratlanul felfedez egy amulettet a férfi nyakában, melyben egy fénykép őt, néhai férjét és a kis Miklóst ábrázolja. Gitta ráébred, hogy a szerelmes ifjú nem más, mint a saját fia, és elmeséli neki az egész történetét. Anya és fia a legnagyobb boldogságban találnak egymásra, miközben a bűntényre készülő Vándori a ház előtt várakozik. Gitta férfiruhát ölt, és azzal búcsúzik Miklóstól, hogy most megpróbálja jóvá tenni a korábbi bűneit. A drámai jelenetben a Berky Lili és Lengyel Vilmos által megformált karakterek számtalan érzelmi állapotot járnak meg a feszültségtől a vonzalmon át az aggodalomig. A néző jól megfigyelheti a némafilmes színészek eszköztárának sokszínűségét, különösen Berky Lili játékának finom megoldásait.

A rendező

Janovics Jenő (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn