Miről szól?

A film Károli Gáspár Biblia-fordításának felhasználásával a Teremtés könyvének első fejezeteit dolgozza fel, benne a teremtés hét napját, Ádám és Éva, az első emberpár bűnbeesését, valamint az első testvérpár, Káin és Ábel történetét.

Miért különleges?

A film elkészültét rendkívül alapos kultúr- és művészettörténeti kutatómunka előzte meg. Jankovics a forgatókönyv, a figuratervek és látványvilág megalkotása során nagyon tudatosan építette be a zsidó-keresztény szellem- és művelődéstörténet elemeit a film audiovizuális szövetébe, hogy a Szentírás cselekményes részeinek átültetésében többféle jelentésréteg is érvényesülni tudjon. Ilyen sokrétű képi utalás például, hogy Ádámot mezopotámiai férfiként, Évát pedig egyiptomi nőként ábrázolja, így bennük a zsidó eredettörténet két legfontosabb állomása, a zsidó kultúra alapjait jelentő Babilon és Egyiptom is megjelenik.

Torzóban maradt

Hogyan készült?

Első ízben a Magyar Televízió Iskolatelevízió szerkesztőségének vezetője, Csonka Erzsébet kérte fel Jankovics Marcellt 1976-ban, hogy készítsen egy bibliai témájú sorozathoz forgatókönyvet és figuraterveket. Jankovics a sorozat első látványterveihez a bizánci és a középkori festészet kánonjait használta fel, majd a forgatókönyv elutasítása után a naiv művészeti ábrázolás szellemében készített új figuraterveket. A televízió végül így sem rendelte meg a sorozatot, a filmterv anyagi támogatását két külföldre szakadt magyar, a Münchenben élő Ravasz Ákos és a Kanadába disszidált Séfel József vállalta magára 1984-ben.

Míg a rendező tizenkét, egyenként 25 perces részes sorozatot tervezett, amelyet videókazettán lehet forgalmazni, addig a kanadai producer a mozifilmes feldolgozást preferálta volna. Ugyancsak produceri nyomásra a pilot epizódként elkészült Teremtés látványvilága sok helyütt klasszikusabb, realisztikusabb, holott a rendező a Magyar népmesékhez hasonlatos, stilizáltabb formanyelvet szánt Biblia-filmjének is.

Jankovics nyolc ószövetségi és négy újszövetségi részt tervezett feldolgozni, amelyek végül egy három, egyenként 90 perces mozisorozattá lettek volna alakíthatók (ezek tervezett címei: Genezis, Izrael, INRI). Az Ótestamentum a genezissel kezdődően Jónás próféta történetével ért volna véget, míg az Újtestamentum felölelte volna Jézus születését, tanításait, a passiót és az utolsó ítélettel fejeződött volna be. A televíziós sorozat epizódcímei az elkészült Teremtés mellett ezek lettek volna: Ősatyák, Testvérek, Izrael Egyiptomban, Kivonulás, Bírák, Királyok, Próféták, Isten születése, Mester!, Krisztus király, Apokalipszis.

A Biblia-film további finanszírozásától végül a külföldi producerek elálltak, a filmet gyártó Pannónia Filmvállalat a rendszerváltás után drasztikusan átalakuló (és csökkentett forrású) hazai filmfinanszírozás idején nem tudott egy ilyen volumenű projekthez állami vagy magántámogatást szerezni, így Jankovics Biblia-filmje végül torzóban maradt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Jankovics Biblia-filmje a Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből sorozatok, az Ének a csodaszarvasról vagy Az ember tragédiája című egész estés filmekhez hasonlatos kultúrtörténeti és történelmi ismeretterjesztő animációként az életmű egyik csúcsa lehetett volna.

Egy emlékezetes jelenet

Az állatvilág teremtésének bemutatásában Jankovics egyik legfontosabb rajzfilmes eszköze, a folyamatos átváltozás dominál. Ehhez a vizuális és gondolati alapot ezúttal a 20. századi neves grafikusművész, Maurits Cornelis Escher jellegzetes, ún. metamorfózisos nyomatai adták, amelyeken az egymásba átalakuló motívumok végtelenített sormintázatokba rendeződnek. Ilyen például a holland grafikus Levegő és víz I–II. (1938) című ismert fametszet-sorozata, amelyen a tengerben úszó halak és az égen repülő madarak soronként egymásba transzformálódása egy alakváltó rajzfilmfigura fázisrajza is lehetne. Az állatok teremtését láttató pazar animáció a fajok egyediségét és univerzális összetartozását is érthetően ábrázolja, amely összhangban van az escheri grafikák ismétlődő motívumait átható absztrakt és konkrét kettősségének filozófiájával. A halak és madarak előbb egy-egy ornamentális sormintaként jelennek meg, majd a sablonból kiválva a vizeket és a levegőt benépesítő fauna tagjai önálló alakot öltenek. A következő képsorban az erdők szivárványszerűen csíkozódó rétegeiben az emlősök végtelenül hullámzó morfózisát látjuk: a vizuálisan összetett, szemet gyönyörködtető mozgássor a különböző földrészek állatvilágának rendszertani sokaságát hivatott megjeleníteni.

A rendező

Jankovics Marcell (forrás: NFI)