Café Moszkva

 

A Café Moszkva háborús film, de nem a front borzalmait, hanem a háború által elsodort és próbára tett emberek sorsát mutatja be.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1935, rendező: Székely István

író: Tamás István, forgatókönyvíró: Tamás István, Székely István, operatőr: Willy Goldberger, Icsey Rezső, főszereplők: Tőkés Anna, Vértess Lajos, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Timár József, 68 perc, felújítás: HD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A történet az első világháború idején játszódik a határszéli Kolomeában, amely hol a magyarok, hol az oroszok kezére kerül. Az orosz csapatok visszavonulásakor Szuharov tábornok (Csortos Gyula) felesége, Verjusa (Tőkés Anna) a magyar hadak által megszállt városban reked, és a Café Moszkva énekesnőjeként rejtőzködik. Ide téved be egy este a menyasszonya hűtlensége miatt elkeseredett magyar tiszt, Szilágyi főhadnagy (Vértess Lajos). Itt, a senki földjén, ebben a felfordult világban hozza össze a sors előbb mint ellenségeket, majd mint önfeláldozó szerelmeseket az orosz asszonyt és a magyar tisztet. Az első találkozáskor a nőgyűlölő hangulatban lévő férfi sértően utasítja vissza az asszony kérését, hogy átsegítse a frontvonalon. Néhány hónap múlva a város ismét az oroszok kezére kerül, s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két társával. A férjével boldogtalan házasságban élő Verjusa beleszeret a magyar tisztbe, s mikor az fogságba és halálos veszedelembe kerül, megmenti az életét.

Mitől különleges?

A magyar polgári komédia prototípusának megteremtője, Székely István a melodráma műfajnak is úttörője volt. Székely filmje nemcsak a negyvenes évek világvége hangulatú, magyar háborús melodrámáinak elődje, hanem Kertész Mihály Casablancájáé is. Szilágyi főhadnagy a csalódott Rick karakterének prototípusa, akit elárult egy nő. A Casablancában is magányos embergyűlölőként gubbaszt a lokálban, melyből idegen dallamok szűrődnek ki a megszállt város nyugtalan éjszakájába. Mindkét film cselekménye egy lokál, a Rick's Café, illetve a Café Moszkva körül forog.

-
Stilárisan a film noir hazai nyitánya


Hogyan készült?

A Café Moszkva könnyen műfaja remekművévé válhatott volna.

Hogy nem lett mégsem az, elsősorban a szerény anyagi lehetőségek magyarázzák. A rendező összeveszett Bingert Jánossal, a Hunnia filmgyár igazgatójával, s átment a konkurens Magyar Filmirodához, ahol a produkciók kisebb költségvetéssel készültek. Így Székely filmje még hazai viszonylatban is olcsó filmnek számított.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nemeskürty István esztétikai rangját tekintve, az ismertebb és gyakrabban értékelt komédia, a Hyppolit-film fölé emeli Székely melodrámáját. A korabeli kritika is kedvezően ítéli meg a filmet, mely szakít a magyar filmgyártás bevett fogásaival, s drámaibb és mélyebb hatásokra törekszik. Lajta Andor filmtörténete szerint sokáig nagy sikerrel futott belföldön és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államokban is sikeres Café Moszkváról a Daily News írt méltatást A Good Hungarian Film címmel. Székely filmje stilárisan a pesszimista melodráma, a film noir hazai nyitánya. A Café Moszkvában a háborús film műfaja a negyvenes évek zsánereinek háborús témáját előlegezi. A film noir pedig, amely a harmincas évek glamúrfilmes boldogságmitológiájának az új világháborúval való találkozásából született, a háború felé tartó világban alapozza meg, majd a háború idején teljesíti be formáját.


Egy emlékezetes jelenet

A jelenetben Szilágyi főhadnagy, miután anyja leveléből megtudja, hogy a menyasszonya máshoz megy feleségül, a megszállt város mulatójában tölti az estét. Az ellentétes táborokhoz tartozó embereket összehozó örömtanyán „egy nap a világ” hangulat uralkodik. Szuharov tábornok városban rekedt, énekesnőként rejtőzködő felesége megpróbál a magyar tiszt közelébe férkőzni. Dala a Szibériában elpusztult költő, Gyóni Géza leghíresebb verse, a Csak egy éjszakára szavait visszhangozza. Eredetileg „Csak egy éjszakára” volt a Székely-film címe is, melyet – nyilvánvalóan mert túlságosan plágiumízű volt – végül elvetettek. A dal és a film zenéjét László Sándor szerezte.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Pápai Zsolt: Café Moszkva. Filmvilág, 2007/8, 61.
Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból, Első világháborús játékfilmek. Filmvilág, 2014/8, 8-12.

A rendező

Székely István (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A külső felvételeket 1935 októberében a Dunapart Csepel szigettől délre fekvő részén forgatták. A műtermi felvételekre december közepén került sor. Az orosz kisváros díszleteit Pán József tervezte.