Cimborák – Nádi szélben

 

Homoki-Nagy István iskolateremtő természetfilmje a bátor vizsla és hű barátai kalandjairól.

 színes magyar dokumentumfilm, 1958, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Homoki-Nagy István

vágó: Farkas Zoltán, zeneszerző: Vincze Ottó, 76 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Fickót, a magyar vizslát, Pletykát, a tacskót és Nimródot, a vadászhéját postarepülővel küldik a vadászati világkiállításra, ám a gép kényszerleszállást hajt végre. A három jóbarát ejtőernyőkkel a Kis-Balaton nádrengetegében ér földet. Hazafelé számos kalandot élnek át, miközben megismerkednek a nádas növény- és állatvilágának rejtelmeivel.

Emberi tulajdonságokkal ruházta fel az állatokat

Mitől különleges?

A Cimborák-filmek olyanok, mintha egy Walt Disney-mesét kereszteznénk egy izgalmas természettudományos filmmel. Homoki-Nagy István forradalmi újítása az volt, hogy emberi tulajdonságokkal ruházta fel az állatokat, és forgatókönyvet írt nekik, melynek jeleneteit az idomított kutyák készségesen el is játszották. Bár Nimród, a vadászhéja fokozatosan perifériára szorult a filmekben, Fickót, a bátor vizslát, és Pletykát, az ő lelkes, de kissé esetlenebb barátját sikerült igazi karakterekké formálnia. Természetfilmként is úttörő volt a Cimborák – Nádi szélben:

ritkaságszámba menő vízalatti felvételei, madarakról készített közeli képei generációk sorát ismertették meg a kis-balatoni élővilág szépségeivel.

Hogyan készült?

Dr. Homoki-Nagy István fiatal jogászként, a negyvenes évek elején kezdett természetfotókat készíteni. A madarak megfigyelése, az ornitológia érdekelte. Később otthagyta a jogászi pályát, hogy szenvedélyének élhessen. 1949-től filmrendező lett a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, ahol 1951-ben ő rendezte meg az első egész estés magyar természetfilmet, a szikes tavainkról szóló Vadvízországot, majd két évre rá a gemenci vadrezervátum élővilágát bemutató Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot, amit Ezüst Oroszlánnal díjaztak a velencei filmfesztiválon.

Homoki-Nagy István maga írta, rendezte és vágta a filmjeit. Állandó munkatársa volt felesége, Zsoldos Zsuzsa, akivel tavasztól őszig kiköltöztek a természetbe, és gyakran nomád körülmények között forgattak: sátorban laktak és lavórból mosakodtak. Segítségére volt az ország legjobb idomárának tartott Szigethy Kálmán, aki egy tiszántúli kis faluban szúrta ki a mindössze 11 hónapos, de felettébb intelligens vizslát, Fickót.

A Cimborák – Nádi szélben négy éven keresztül készült, a mai természetfilmekhez képest szerény anyagi és technikai feltételek között. Homoki Nagy még nem tudta távolról megfigyelni az állatokat, ezért több hónapon át kijárt az élőhelyükre, hogy valamelyest hozzászokjanak a jelenlétéhez, és a leshelyéről természetes közegükben lefilmezhesse őket. Hosszú időt vett igénybe az állatok betanítása is: az a felvétel, amin Fickó lebukik a vízbe, és ketrecével együtt felhozza a felszínre Pletykát, három hónapig készült, mert ennyi időbe telt rájönnie a vizslának, hogyan tud lemenni négy méter mélyre a vízben. A filmben önmagát játszó pákász forgatását pedig azért kellett eltolni, mert a balatoni nádas magányában éldegélő öregember a forgatás előtt elment fodrászhoz, és egyáltalán nem hasonlított önmagára, így egy évvel később vették fel az ő jeleneteit.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Homoki-Nagy István iskolát teremtett azzal, hogy a Cimborák-filmekben egy kalandfilm kereteibe ágyazta a tudományos ismeretterjesztést. A kritikusok fenntartásokkal fogadták az újítást, mert úgy vélték, az ellentmond a természetfilmezés objektív ideáljának, pedig Homoki Nagy filmjei épp attól váltak örökérvényűvé, hogy a rendező izgalmas sztorikat talált ki hozzájuk. A Cimborák – Nádi szélben hatalmas sikert aratott a mozikban, amihez az is hozzájárult, hogy ez volt az első színes film, amin az emberek megcsodálhatták a Kis-Balaton élővilágát. Folytatása, a Cimborák – Hegyen-völgyön még látványosabb állatmutatványokat, még nagyobb kalandokat vonultatott fel.


Egy emlékezetes jelenet

Az expresszionista stílusban forgatott finálé az értelmetlen emberi pusztítást szögezi szembe a természet törvényeként felmutatott élethalálharccal. Miután a pákász kimentette Fickót a hínárosból, az állatok békésen alszanak a szállásukon. Egy tolvaj ellopja a filmben kárakatnaként emlegetett kárókatonát), mire a kutyák utánairamodnak. Hogy megmeneküljön, a férfi rájuk gyújtja a nádast, és a tűz elől futva felvonul a filmben addig látott állatsereglet: vadbivalyok, siklók, madarak. A nagyívű, akciódús jelenetben Homoki Nagy István álomszerű, film noiros hangulatot teremt a fény-árnyék hatásokkal, és a végletekig fokozza a veszélyérzetet. A jelenetért ő maga is kockáztatta az életét: a hetven megvadult bivaly rohanását egy földbe ásott acélládából vette fel. Amikor megfordult a szélirány, az égő nád ráhullott a ládára, amiből munkatársai csak az utolsó pillanatban tudták kimenteni a rendezőt.

Rendező

Homoki-Nagy István 

Plakát

Tervező: Mohrlüder Vilmos (forrás: NFI)