Miről szól?

A fiatal Irén (Horváth Lászlóné) apósáék szoba-konyhás, komfort nélküli lakásában él nyolcadmagával együtt. A kényszerű összezártság miatt mindennaposak a konfliktusok, és a helyzet akkor sem fordul jobbra, amikor a nő férje, Laci (Horváth László), a sorkatonai szolgálatát letudva, hazatér. Pénzük továbbra sincs arra, hogy elköltözzenek, Irén hiába jár be minden héten a hivatalba, ott sem tudják semmivel bíztatni. Apósa (Kun Gábor) folyamatosan szítja a feszültséget, hűtlenséggel vádolja, és szép lassan a házassága is megromlik.

Mitől különleges?

Tarr Béla első filmje a Budapesti Iskola irányzatához köthető, azaz dokumentum-játékfilm, szereplői amatőrök, akik saját, valós élethelyzetükhez közelálló karaktereket játszanak. A szuperközelikből építkező, kézikamerás, direkthangos (vagyis a helyszínen rögzített) felvételek szavatolják a drámai hitelességet. A többi, hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján készült, „lakáskérdést” tárgyaló filmhez (A kedves szomszéd, Kézdi-Kovács Zsolt, 1979; Köszönöm, megvagyunk, Lugossy László, 1980; Ajándék ez a nap) hasonlón Tarrt sem igazán a probléma társadalmi-közéleti vetülete érdekli, hanem az emberi viszonyrendszerek alakulása, a kilátástalannak tűnő helyzetekben megmutatkozó érzelmek és szenvedélyek kölcsönhatása. A Családi tűzfészek – a vele laza trilógiát alkotó Szabadgyaloggal (1981) és Panelkapcsolattal (1982) együtt – kevésbé él a stilizáció eszközével, mint az életmű Őszi almanachhal kezdődő második, mélyebb rétegekig eljutó második fele. Tarr itt még hagy teret a fanyar humornak – emlékezetes, önmagán túlmutató jelenet, amikor az após a lányával közösen megpróbálja összeragasztani a kettétört népköztársasági címert –, él az ironikus ellenpontozás eszközével – a legnagyobb nyomorúság közben felcsendülnek a Tolcsvay-trió gúnyos slágerei –, és a szereplői is elsősorban hús-vér figurák. A filmben ugyanakkor nyomokban már ott vannak a későbbi Tarr-motívumok csírái, a (kör)bezártság és a determináltság élménye.

Kilátástalannak tűnő helyzetekben megmutatkozó érzelmek 

Hogyan készült?

A mindössze 22 éves Tarr mindenféle komolyabb filmes előképzettség nélkül vágott bele első mozifilmjébe. A főszereplő házaspárról, akik a való életben is férj és feleség voltak, korábban már készített egy 8 mm-es rövidfilmet a lakáshelyzet kapcsán, ezt adta be referenciának a Balázs Béla Stúdióhoz. Forgatókönyv nem volt, csak elmesélte, milyen filmet szeretne csinálni, és ehhez kapott kamerát és nyersanyagot. A forgatás helyszíne Angyalföld egykori hírhedt munkásnegyede, a Tripolisz volt. Általában mindent egyszer vettek fel, azokat a jeleneteket, ahol nem sikerült hiteles anyagot rögzíteniük, inkább kihagyták.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A mannheimi filmfesztiválon nagydíjat kapott, idehaza elnyerte a Magyar filmkritikusok díját, valamint a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr kategóriában is elismerték. A kritika is kedvezően fogadta, a mozikban viszont alig húszezren látták, csak a televíziós premier után került be a köztudatba. A Családi tűzfészek kordokumentumként, szociológiai látleletként ma is izgalmas, de érdemes újranézni az immár lezárult Tarr-életmű kontextusában is.

Egy emlékezetes jelenet 

Irén rutinlátogatást tesz a Tanács lakásügyi osztályán. Ismerik egymást a lekezelő modorú ügyintézővel, a férfi nem tud neki semmi újat mondani, ha minden jól megy, három-négy év múlva kaphatnak csak lakást, de az se lesz végleges. Irén valószínűleg tudja, hogy hiába sírja el újra a bánatát, az ügyintézőt nem fogja meghatni, mégis lefutják mindketten a kötelező köröket. A férfi rendíthetetlen szigorral képviseli a részvéttelen bürokráciát, és csak a jelenet végi hallgatásában sejlik fel némi humánum.

A rendező

Tarr Béla (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: MNF)