Csendország

 

A süketnéma gyimesi kisfiú egy fényképezőgép segítségével fedezi fel a világot. Lakatos Róbert díjnyertes dokumentumfilmje izgalmas kérdéseket boncolgat.

színes magyar dokumentumfilm, 2002, rendezte: Lakatos Róbert

operatőr: Bálint Arthur, producer: Muhi András, Durst György, gyártó: Inforg Stúdió, Duna Műhely, 37 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A kiskamasz Alfi halláskárosult. Kolozsváron tanul egy speciális iskolában. A nyári szünetben hazalátogat gyimesi szülőfalujába. Az édesapja közbenjárásával egy régi fényképezőgépet kap a környék süketnéma fényképészétől. Miközben ismerkedik a fotózással, kénytelen a környezetével is kommunikálni. A fényképezés segítségével Alfi kezdi felfedezni a körülötte lévő embereket.

Mitől különleges?

A bő félórás Csendország összetett kérdéseket szegez a nézőnek. Nincs nagyívű történet, nincsenek készen kapott válaszok. A rendező, Lakatos Róbert nem mutatja hamiskásan pozitív színben a szereplőket. A néző Alfi élményeivel és kudarcaival szembesül. Kezdetben talán fel sem tűnik, de a hangsáv korántsem tökéletes. Gyakran csak beszédfoszlányokat, elhadart, nem nekünk szánt mondatokat hallunk. A történések megértése mégsem okoz problémát. A gesztusok, a mimika segítségével a néző pontosan követheti az eseményeket. Mindez természetesnek hat, hiszen Alfi is hasonlóan érzékeli a világot. Lakatos Róbert a főszereplő nézőpontjába helyez minket, de a kölcsönös kapcsolatteremtési kísérleteken kívül számos izgalmas témát érint. Vajon áthidalható-e a hallók és halláskárosultak közötti törvényszerű távolság? Alkalmas-e a képek rögzítése arra, hogy megértsük a környezetünket, a velünk kapcsolatban állókat? A kamera segítségével valóban közelebb kerülhetünk másokhoz?

Hogyan készült?

Lakatos Róbert véletlenül került kapcsolatba Alfi családjával. A kolozsvári alkotó többször filmezett a környéken. Mikor a szülők megtudták, hogy a fiú ősztől Kolozsvárra jár majd a hallássérültek intézetébe, ők maguk keresték meg a rendezőt. Alfi a tanév hétvégéin többször vendégeskedett nála, illetve ha Lakatos Róbert a Gyimesben járt, ő is a családnál lakott. Náluk hallott a szomszéd falu süketnéma fényképészéről. A Csendország nem megrendezett, hanem inspirált történet. A rendező helyzeteket alakított ki, vagy felhívta valamire a szereplők figyelmét, de szigorúan nem irányította az eseményeket. Az így létrejövő szituációkban mindenki önazonosan viselkedett. A régi ismeretségnek köszönhetően a stáb jelenléte és a kamera sem zavarta őket. 

A végeredmény egy minden hatásvadászattól mentes, letisztult és hiteles dokumentumfilm.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Csendország a konkrét témán keresztül a dokumentfilm módszereit és lehetőségeit is vizsgálja. Lakatos Róbert keveri a fikciót és a dokumentarizmust, Alfi tanulási folyamata így saját alkotói helyzetével rokon. A film komoly szakmai sikert aratott, számos hazai és nemzetközi díjat nyert. A rendező neve szélesebb körben is ismertté vált. Lakatos Róbert később számos dokumentumfilmet, illetve egy dokumentarista játékfilmet is készített.

Egy emlékezetes jelenet

A fényképezőgépnek köszönhetően Alfi a falubeli gyerekek érdeklődésének középpontjába kerül. A képek kedvéért elkezdi beállítani őket, a fotózás így a kommunikáció legfontosabb eszköze lesz. A természeti táj, a lovat alig felérő, azt mégis magabiztosan irányító fiú, a kislány önfeledt játéka a főhős és a környezete harmonikus kapcsolatát mutatják. Mindez éles ellentétben áll a főhős halláskárosultságával, amely törvényszerűen eltávolítja őt a külvilágtól.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Boronyák Rita: „Álmodozni mindig lehet”, Beszélgetés Lakatos Róbert rendezővel. Filmkultúra, 2003
Gelencsér Gábor: Szóra bírt kép, Lakatos Róbert. Filmvilág, 2013/1, 10-14.
Virginás Andrea: A gesztusok hangja, Lakatos Róbert: Csendország. Filmtett, 2003

A rendező

Lakatos Róbert (forrás: Wikipédia)

Tudtad?

Lakatos Róbert népzenegyűjtőként járt először a Gyimesben, ekkor szeretett bele a vidékbe, ami a Csendország mellett Ördögtérgye című filmjének helyszínéül is szolgált.