A bős-nagymarosi vízlépcső körüli vita nemcsak a környezetvédelemről szólt. Csillag Ádám dokumentumfilmje a rendszerváltás fontos mozgóképes dokumentuma.
színes magyar dokumentumfilm, 1988, rendezte: Csillag Ádám
operatőr: Klöpfler Tibor, Dér András, Gulyás János, Jávor István, Dombai Pál, Mertz Loránd, Koltai Jenő, szereplők: Szántó Miklós, Dr. Nagy László, dr. Gonda György, Vargha János, 140 perc
Miről szól?
A bős-nagymarosi vízlépcső a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszára tervezett építményrendszer. Célja az energiatermelés, illetve a hajózhatóság és az árvízvédelem biztosítása. Csillag Ádám filmje a gigantikus beruházással kapcsolatos tényeket, problémákat és ellentmondásokat mutatja be. Az 1984 és 1988 közötti időszak eseményeit feldolgozó Dunaszaurusz egy monumentális vállalkozás első darabja, melyet számos későbbi követett.
Mitől különleges?
Csillag Ádám alaposan, mégis átláthatóan rendszerezi a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer szerteágazó problémáit. A lehetséges ökológiai és társadalmi következmények körüljárásával a Dunaszaurusz segített tisztábban látni egy létfontosságú, ám a többség számára jórészt ismeretlen kérdésben.
A film hangot adott a különféle szakmai ellenérveknek, így egyúttal a magyarországi civil társadalom születését is bemutatja. A beruházással kapcsolatos, egyre hangosabb tiltakozást nem lehetett többé ideológiai alapon, a korábbi hatalmi pozíciókból elsöpörni. A konkrét témán keresztül a Dunaszaurusz így magát a rendszerváltást is dokumentálja.
Hogyan készült?
A puhuló diktatúra végnapjaiban, a cenzúra összeomlásával párhuzamosan Csillag Ádám a sajtó és a közvélemény számára akkoriban hozzáférhetetlen kérdésről forgatott. Mivel a vízlépcsővel kapcsolatban hivatalosan hírzárlat volt érvényben, a készülő filmet az alkotó a Duna szépségeit bemutató műnek álcázta. A Dunaszaurusz hatalmas feladat volt, amin a rendező közel négy évig dolgozott.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Csillag Ádám alkotása közvetlenül is a rendszerváltás körüli politikai csatározások részévé vált. A művet a beruházás ellenzőit összefogó Duna Kör nagy rendezvényén, a Duna-napon is levetítették, ahol több akkori és későbbi parlementi képviselő látta. A megszólaló vízügyi szakemberek az önkényes szerkesztésre és a személyiségi jogaikra hivatkozva betiltatták a filmet. Növekvő társadalmi nyomásra a bíróság ezt a döntést hamarosan érvénytelenítette.
Bár a Dunaszaurusz az 1989-es filmszemlén nem szerepelhetett, a Magyar Televízió még abban az évben levetítette. A nagy visszhangot kiváltó Dunaszaurusz a magyar rendszerváltás egyik fontos mozgóképes mementója.
A mindenkori hatalommal kapcsolatban felmerülő kérdések azonban univerzálisak és aktuálisak.
Csillag Ádám a mai napig készíti a tényfeltáró munkáit, többek között a Duna további sorsáról is.
Egy emlékezetes jelenet
A kezdetben környezetvédelmi kérdéseket érintő vitának komoly politikai vonatkozásai voltak. Bár konkrétan akkor még nem mondták ki, a beruházás ellenzői valójában a közügyekbe való nagyobb beleszólást követeltek. A vízügyi szakemberek látszólag szakmai alapon próbálták védeni a beruházást. Amikor azonban az érveik tarthatatlanná váltak, az egyébként megalapozott kritikákat komolytalan, szakmaiatlan véleményeknek vagy egyszerű akadékoskodásnak bélyegezték. A két rövid jelenet jól példázza a hatalom merev, a vitát élből elutasító reflexeit.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Bori Erzsébet: Gátszakadás, Magyar ökofilmek. Filmvilág, 2004/8, 8-9.
A rendező
Csillag Ádám (forrás: MNF)