Édes Anna

 

Fábri Zoltán Kosztolányi-adaptációja katartikus erővel mutatja be az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Fábri Zoltán

író: Kosztolányi Dezső, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Bacsó Péter, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Szécsényi Ferencné, zeneszerző: Ránki György, főszereplők: Törőcsik Mari, Kovács Károly, Mezey Mária, Fülöp Zsigmond, Greguss Zoltán, Báró Anna, 84 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

A kommün bukása után a nagypolgári Vizy házaspár új cselédet keres. Házmesterük, a kommunista hírében álló Ficsor (Barsy Béla), hogy visszanyerje a háziak bizalmát, beajánlja nekik egy rokonát, a fiatal Annát (Törőcsik Mari). A lány nem szívesen hagyja ott a régi munkáját, de nincs más választása. Vizyné (Mezey Mária) kihasználja, hogy Anna engedelmesen teljesíti minden kívánságát, és soha nem panaszkodik, még a pihenőnapjait sem veszi ki, mert nincs egyetlen ismerőse, barátja sem Pesten. Egy udvarlója mégis akad Báthory kéményseprő (Raksányi Gellért) személyében, de a lány nem mer igent mondani házassági ajánlatára, mert közben beleszeret Jancsiba, Vizyné unokaöccsébe (Fülöp Zsigmond). A fiú elcsábítja, teherbe ejti, kényszeríti az abortuszra, majd szakít vele. Anna szép lassan beleőrül a megaláztatásokba, és kést ragad.

-
A romlatlan tisztaságot és jóságot testesíti meg


Mitől különleges?

Noha filmjeinek túlnyomó többsége adaptáció, Fábri Zoltán mégis markáns szerzői világot tudott kialakítani. Kedvenc visszatérő témája az elnyomott, megalázott kisember kiszolgáltatottsága a hatalomnak. Az életmű csúcspontjait jelentő Körhinta, Hannibál tanár úr, Két félidő a pokolban (1961) és A Pál utcai fiúk mellett a némileg háttérbe szoruló Édes Anna is ezt a tapasztalást közvetíti elemi erővel.

Kosztolányi Dezső regénye a kommün bukása után játszódik, de nemcsak az újonnan kialakuló rendszerről fogalmaz meg kritikát, hanem a Tanácsköztársaságról is. Fábri és a forgatókönyv társszerzője, Bacsó Péter csak annyira finomítanak a Kun Béláéknak címzett kiszólásokon, amennyire az az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején elkerülhetetlen volt. A kommün vezetőinek repülős menekülése a prológusból kimarad – a szereplők csak beszélnek róla –, cserébe a vélelmezetten kommunista Ficsor nem tűnik fel pozitív fénytörésben.

A Körhintához vagy a Hannibál tanár úrhoz hasonlóan az Édes Annát is a realista elbeszélésmód, a klasszicista formavilág és a lélektani folyamatok expresszív megjelenítésének vegyítése teszi igazán izgalmassá. Szécsényi Ferenc szuggesztív képei, a különleges fény-árnyék játékok és az emlékezetes beállítások mellett azonban leginkább Törőcsik Marinak köszönhető a katarzis: a fiatal színésznő a Körhinta után ismét a romlatlan tisztaságot és jóságot testesíti meg.

Hogyan készült?

Az Édes Anna megfilmesítésének ötlete Bacsó Pétertől származik, akit az újonnan felfedezett Törőcsik Mari személye inspirált: úgy érezte, nagyon passzolna rá Kosztolányi hősnőjének figurája. Elképzelése szerint a forgatókönyv Kosztolányi eredetijét követte volna, vagyis Anna gyilkossága a filmben is „action gratuite”, azaz váratlan, látszólag indokolatlan cselekvés lett volna, amelyet csak Anna egész addigi életével lehetne indokolni. A végső szót azonban Fábri mondta ki, aki egy aprólékosabb, képi motívumokkal is alátámasztott pillanatnyi pszichológiai motivációt képzelt el. Koncepcióját úgy fogalmazta meg, hogy miután Anna belép a történetbe, a nézőnek mindent az ő szemén keresztül kell látnia a minél nagyobb fokú azonosulás érdekében. A precizitásáról híres rendező hasonló gondossággal rendezte be a főhős szűkre szabott életterét is; 

a forgatás előtt részletesen kidolgozott, festménybe illő díszletterveket készített.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Körhintát ováció fogadta az 1956-os cannes-i fesztiválon, a Hannibál tanár úr pedig elhozta Karlovy Varyból a fődíjat, így az Édes Anna bemutatóját is komoly érdeklődés övezte. A film végül díj nélkül távozott Cannes-ból, a hazai közönség azonban jól fogadta, közel kétmillióan váltottak rá jegyet. Sikerének köszönhetően Fábri megakadni látszó karrierje is folytatódhatott – előző rendezését, a Bolond áprilist betiltotta a cenzúra –, ráadásul Kosztolányi regényét is „rehabilitálta”, vagyis húszévnyi kihagyás után újra megjelenhetett nyomtatásban az Édes Anna.

A hűvösebb kritikai fogadtatás ellenére Fábri adaptációjának ma már – a Körhintával és a Hannibál tanár úrral együtt – ott a helye az ötvenes évek második felét fémjelző kiváló (neo)realista filmek (Vasvirág, Csempészek, Ház a sziklák alatt) társaságában. 2015-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által válogatott 53 filmklasszikus közé is.


Egy emlékezetes jelenet

Jancsi teherbe ejti Annát, de a társadalmi státuszához ragaszkodó, felszínes úrifiúnak eszében sincs vállalni a gyereket, vagy akár csak a kapcsolatot a lánnyal, akinek nincs más választása: be kell vennie a magzatelhajtó porokat. Alvás közben szörnyű kínokat él át, álmában pedig szürreális víziók elevenednek meg, benne az életét megkeserítő személyekkel. A kreatív ötletekkel teli szuggesztív képek nem sok kétséget hagynak afelől, hogy az őzikelelkű cselédlány miért fordul végül a gazdái ellen. Ezt az álomjelenetet nemcsak Bacsó és a korabeli kritikák érezték túl direktnek, évtizedekkel később maga Fábri is így nyilatkozott róla: „Itt én – azt hiszem – talán mértéket tévesztettem, s kissé túladagoltam Anna pszichológiai montázsait, s ez talán nem vált a film javára.”

Ezt is nézd meg!

A rendező

Fábri Zoltán Törőcsik Marit instruálja a forgatáson (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: NFI)